Patthelyzet Washingtonban Irak ügyében
2 perc
2007.09.16. 16:53
Patthelyzet alakult ki Washingtonban az iraki háború ügyében, úgy tűnik, a megosztott kongresszus már nem lesz képes kibillenteni George W. Bush elnököt háborús politikájából - állapította meg a vasárnapi The Washington Post.
Az iraki helyzetről szóló, hónapok óta várt kongresszusi meghallgatások és szakértői jelentések, majd Bush elnök beszéde után - az elnök elutasította a gyors és jelentős csapatkivonást - mind elérhetetlenebbnek tűnik a kétpárti kompromisszum.
Leon Panetta, a Clinton-éra fehér házi kabinetfőnöke szerint nyilvánvalóvá vált: Bush elnökségének hátralévő 16 hónapjában nem szándékozik változtatni eddigi stratégiáján, a törvényhozás pedig nem sok mindent tehet a háború leállítása érdekében.
A The Washington Post rámutat: a csapatkivonást és a háború lezárását követelő demokrata párti ellenzék csekély többséggel rendelkezik a Capitolium két házában. Egyelőre semmi esély nem mutatkozik arra, hogy elegendő szavazatot gyűjtsenek össze az elnöki vétó leküzdéséhez, a republikánusok döntő része - bár néhányuk nyíltan ellenzi a háborút - kitart a Bush adminisztráció politikája mellett.
Robert Gates védelmi miniszter vasárnap az ABC televízióban úgy nyilatkozott, hogy 2008 végéig esetleg 100 ezer főre csökkenhet az amerikai csapatok létszáma. Ez az első eset, hogy a Bush-kormány egy tagja ilyen mértékű létszámcsökkentést helyez kilátásba. Gates hangsúlyozta, hogy csak saját reményeit hangoztatja: a biztonsági helyzet esetleg olyan mértékben javul majd az arab országban, hogy a jelenleg javasoltnál lényegesen nagyobb csapatcsökkentést lehet elrendelni. (Bush csütörtöki beszédében azt mondta, hogy a biztonsági helyzet javulása függvényében jövő nyárig húszról tizenöt dandárra lehet csökkenteni az amerikai haderőt, ez 22-25 ezerrel kevesebb katonát jelentene.)
A miniszter reményei szerint David Petraeus tábornok, az amerikai csapatok főparancsnoka jövő márciusban újabb katonai sikerekről fog beszámolni, és 2008 nyara után folytatódhat az első félévi csapatcsökkentési ütem. Jelenleg 169 ezer főre tehető a közel-keleti országban harcoló amerikai katonák száma.
Gates arról is beszélt, hogy amerikai katonai egységek várhatóan huzamos ideig Irakban maradnak, csak korlátozott számban és küldetéssel.
Henry Kissinger volt nemzetbiztonsági főtanácsadó és külügyminiszter a The Washington Post vasárnapi számában arra figyelmeztet, hogy az elsietett csapatkivonás katasztrófával járna. A külügyi szaktekintély, akit Bush elnök legközelebbi tanácsadói között emlegetnek Irak témájában, azzal érvel, hogy a hirtelen kivonás nyomán a vallásközi viszály valószínűleg népirtássá fajulna, s az országban újra megjelennének a terrorista kiképzőtáborok. Kissinger ennél is továbbmegy, szerinte Libanon az Irán-barát Hezbollah uralma alá kerülne, háború törne ki Szíria és Izrael között, utóbbi feltehetően csapást mérne az iráni nukleáris létesítményekre. A tálib mozgalom is megerősödne Afganisztánban és a radikális mozgalmak teret nyernének más országokban is, például Pakisztánban és Indiában.
Leon Panetta, a Clinton-éra fehér házi kabinetfőnöke szerint nyilvánvalóvá vált: Bush elnökségének hátralévő 16 hónapjában nem szándékozik változtatni eddigi stratégiáján, a törvényhozás pedig nem sok mindent tehet a háború leállítása érdekében.
A The Washington Post rámutat: a csapatkivonást és a háború lezárását követelő demokrata párti ellenzék csekély többséggel rendelkezik a Capitolium két házában. Egyelőre semmi esély nem mutatkozik arra, hogy elegendő szavazatot gyűjtsenek össze az elnöki vétó leküzdéséhez, a republikánusok döntő része - bár néhányuk nyíltan ellenzi a háborút - kitart a Bush adminisztráció politikája mellett.
Robert Gates védelmi miniszter vasárnap az ABC televízióban úgy nyilatkozott, hogy 2008 végéig esetleg 100 ezer főre csökkenhet az amerikai csapatok létszáma. Ez az első eset, hogy a Bush-kormány egy tagja ilyen mértékű létszámcsökkentést helyez kilátásba. Gates hangsúlyozta, hogy csak saját reményeit hangoztatja: a biztonsági helyzet esetleg olyan mértékben javul majd az arab országban, hogy a jelenleg javasoltnál lényegesen nagyobb csapatcsökkentést lehet elrendelni. (Bush csütörtöki beszédében azt mondta, hogy a biztonsági helyzet javulása függvényében jövő nyárig húszról tizenöt dandárra lehet csökkenteni az amerikai haderőt, ez 22-25 ezerrel kevesebb katonát jelentene.)
A miniszter reményei szerint David Petraeus tábornok, az amerikai csapatok főparancsnoka jövő márciusban újabb katonai sikerekről fog beszámolni, és 2008 nyara után folytatódhat az első félévi csapatcsökkentési ütem. Jelenleg 169 ezer főre tehető a közel-keleti országban harcoló amerikai katonák száma.
Gates arról is beszélt, hogy amerikai katonai egységek várhatóan huzamos ideig Irakban maradnak, csak korlátozott számban és küldetéssel.
Henry Kissinger volt nemzetbiztonsági főtanácsadó és külügyminiszter a The Washington Post vasárnapi számában arra figyelmeztet, hogy az elsietett csapatkivonás katasztrófával járna. A külügyi szaktekintély, akit Bush elnök legközelebbi tanácsadói között emlegetnek Irak témájában, azzal érvel, hogy a hirtelen kivonás nyomán a vallásközi viszály valószínűleg népirtássá fajulna, s az országban újra megjelennének a terrorista kiképzőtáborok. Kissinger ennél is továbbmegy, szerinte Libanon az Irán-barát Hezbollah uralma alá kerülne, háború törne ki Szíria és Izrael között, utóbbi feltehetően csapást mérne az iráni nukleáris létesítményekre. A tálib mozgalom is megerősödne Afganisztánban és a radikális mozgalmak teret nyernének más országokban is, például Pakisztánban és Indiában.