Az agyi aktivitás elemzésével fejlesztené hírszerzését az USA

Kimutatható agyi aktivitás jelzi a feldolgozásra érdemes képeket © BBC

Az Ars Tecnica weboldalának értesülései szerint a jelenlegi képfeldolgozási technológiák még nem eléggé fejlettek, s egyelőre nem tudják felvenni a lépést az emberi agynak azzal a képességével, hogy megkülönböztesse az apró, ám fontos részleteket. Katonai és hírszerzési szempontból ez egyaránt problémás, mivel a képzett képelemzők emiatt igen leterheltek. Ennek kiküszöbölésére a magasszintű védelmi kutatási projektekkel foglalkozó ügynökség – Defense Advanced Research Project Agency (DARPA) – olyan ember-gép hibrid kifejlesztésén dolgozik, amely jelentősen lerövidítheti a nagy mennyiségű adattal való munkát.

A módszer abból indul ki, hogy az agy számtalan vizuális „szűrési” műveletet végez el, mielőtt tudatosítaná a nézőben, mit is látott éppen. Ennek szerepe a zavaró tényezők kiküszöbölése, az asszociációk felépítése, valamint az olyan részletek azonosítása, amelyek további figyelmet igényelhetnek. Ezek a folyamatok akkor is lezajlanak, ha a képeket csak a másodperc töredék részéig látja a szemlélő.

A DARPA felkérésére a Honeywell nevű cég dolgozik olyan akadémiai kutatókkal, akik az agy saját belső kommunikációját vizsgálják, hogy kiderítsék, milyen módszerrel szűri ki a lényegtelen adatokat. A megfelelő kiképzésen átesett képelemzőknek a kísérlet kedvéért elektródákat rögzítettek a fejére, majd 50-50 képből álló sorozatokat mutattak nekik, nagyon rövid idő alatt.

Minden egyes képet 50-100 milliszekundumig lehetett látni, így az elemzők egy óra leforgása alatt akár több ezer képet is átnézhetnek. A kutatók azt találták, hogy a további elemzésre érdemes képek esetében az agyi aktivitás 250 milliszekundummal a kép megjelenése után indul be. E képeket megjelölhetik, hogy később részletesebb elemzésnek vessék alá a fájlokat.

A Wall Street Journal értesülései szerint a Honeywell már készen áll a technológiát demonstráló rendszerrel, s további fejlesztéseket is végeznek, hogy a jövőben akár az orvoslás terén is bevethessék a módszert. Arról nem szól a fáma, hogy az elemzők hogyan érezték magukat, miután húsz percen keresztül képek sokaságával bombázták őket.