Igazolt hiányzás

Az ügy konkrét jelentőségén jócskán túlmutató "eseménnyé" nőtte ki magát Sólyom László hétfőn megkezdett - csütörtök délig tervezett - nem hivatalos erdélyi látogatása. Ezúttal nem a "szabadidős" államfői program - amelybe a fehéregyházi Petőfi-emlékmű megkoszorúzása mellett belefért például egy gyermekrajzpályázat eredményhirdetése, múzeumlátogatás, ünnepi beszéd a kolozsvári Állami Magyar Operában, találkozó a gyulafehérvári kispapokkal, illetve Tőkés László és Tempfli József püspökökkel - kapott politikai felhangot. A vitát az váltotta ki, amit az erdélyi út miatt kihagy az államfő: Sólyom ugyanis - elődeivel ellentétben - emiatt nem vesz részt a március 15-ei állami megemlékezések nyitányán, a Kossuth téri zászlófelvonáson.

Az elnöki hivatal munkatársai kategorikusan cáfolták, hogy a választópolgárok többsége számára egyébként alighanem pusztán protokolláris eseménynek számító aktusról való hiányzás mögött politikai megfontolások húzódnának, vagy hogy az államfő mintegy menekülni akart volna a tavaly október 23-ai megemlékezések idején egyszer már csatatérré változott fővárosból. Sólyom környezetében azzal érveltek, hogy a hivatalos ünnepség nagyobbik részén - így például a szokásos kitüntetési ceremónián, illetve a csütörtök este, a Művészetek Palotájában megrendezendő koncerten - már az államfő is jelen lesz. Utóbbin egyébként, egyben ugyancsak szakítva egy hagyománnyal - nevezetesen hogy a mindenkori miniszterelnök március 15-én nyílt színen, a Nemzeti Múzeum lépcsőin szól a választókhoz -, Gyurcsány Ferenc is részt vesz, sőt beszédet is mond. A kormányfő-MSZP-elnök korábban olyan javaslatot tett pártvezetőtársainak, hogy senki ne szónokoljon 15-én. Elhatározását azt követően változtatta meg, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök egyértelművé tette: az önkéntes szilenciumot nem vállalja, s már az ötletet is a szabadság korlátozására tett kormányfői kísérletnek tekinti.

De nem csupán Orbán hozta lépéskényszerbe a kormányfőt. Gyurcsányra hárul az a feladat - illetve megtiszteltetés -, hogy Sólyom távollétében csütörtök reggel megadja a jelet az ünnepi zászlófelvonásra. Mindez egy államfői jogértelmezés folytán alakult így. A köztársasági elnök akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke hivatott a helyettesítésre, s Szili Katalin apparátusa is ekként látta volna helyesnek. Most azonban nem erről van szó - vélte az államfő, aki elutazása előtt egyértelművé tette: döntési jogkörét nem, csak egy protokolláris jogot ruházott át. Következésképp a 15-ei helyettesítője a miniszterelnök: neki kell a jelt megadnia, mire Szili gyorsan visszavonult.