Megteltek az üzletek áruval 1946. augusztus 1-jére: az addig jobbára üres polcokat régen nem látott termékekkel töltötték fel, ahogy a piacokon is bőséggel megjelentek az éppen beérett termények. A forint bevezetése előtti hetekben visszatartották áruikat az állami vállalatok, utasításra, de a gazdák is így tettek jól felfogott érdekükből, bízva, hogy stabil valutát kaphatnak termékeikért.
Nem csupán valutaváltás volt 70 éve a forint bevezetése, hanem gazdasági megújítás,
ami önerőből és háború által sújtott országként az elsők között történt. A stabilizációnak nevezett gazdaságpolitikai reform tucatnyi intézkedés összehangolt, párhuzamos végrehajtását követelte meg. A kommunisták vezette Gazdasági Főtanács július 27-én 200 millió adópengőben határozta meg a forint átváltási kurzusát, ami másnapra megállította az áremelkedéseket.
Az addig „valutaként” használatos termékek, mint a cukor, a zsír, a só feketepiaci ára azonnal esni kezdett, és hasonlóan gyengült a dollár és az arany árfolyama. A pénzcseréig hátralévő néhány nap alatt az árak beálltak az időközben folyamatosan bejelentett, túlnyomórészt hatóságilag maximált új értékekre.
