Lenthár Balázs

„A legrosszabb, amit tehetünk, ha széttárjuk a kezünk, mintha nem is tudnánk alakítani a történelmünket”

Történészek és pszichológusok keresik a választ arra, hogy miért értékeljük a múltunkat ennyire szélsőségesen. Vannak, akik a valóságosnál is sokkal sötétebb képet festenek róla, amit csak cinikus humorral képesek oldani, míg mások meg a nagyzási hóbort határán járva ábrándoznak a mindenféle kerékkötők által elorzott és ezért megvalósulni nem tudó dicső történelmünkről. A Magyar Önismeret sorozat házigazdáját, Bayer Árpádot kérdeztük.


Az első magyar focista Horthy, a fasza gyerek Kádár és a Fradi-öltönyös Torgyán – így szállták meg a sportot a politikusok

A Tisza-kormány kipenderíti a sportszervezetek éléről a politikusokat, akik már jóval azelőtt megjelentek a hazai sportélet vezetésében, hogy a polgári sportegyesületek állami intézményekké alakultak 1945 után. A foci népszerűsége különösen nagy erővel vonzotta a hatalmat, ami egy sajátos, rendszerváltásokat túlélő működési struktúrát eredményezett. Ki várta töltött pisztollyal a lelátón Horthyt? Miért miklósbácsizta le Puskás a kormányzót, és miért csürhézte le Kádár a Fradit? Kik voltak Kubatov Gábor nagy elődei a kreatív gazdálkodásban, és miért vált kínossá a népszerű szurkolói rigmus a szovjet elvtársak előtt?



A hét kérdése Németországban: Ér-e abszolút többséget a neonácik által fűtött NDK-nosztalgia?

Vasárnap tartományi választások lesznek Szász-Anhaltban és minden valószínűség szerint a legtöbb szavazatot az AfD fogja megszerezni, az azonban nem mindegy, hogy mekkora győzelmet arat. A kormányrúdhoz viszont minden bizonnyal csak akkor nyúlhat hozzá, ha egyedül képes megszerezni az abszolút többséget, amire kicsi az esélye, már ha nem tévednek nagyon nagyot a közvéleménykutatók.




A felelőtlenség és a hőség okozta az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb békeidős katonai katasztrófáját

A bileki halálmenetként elhíresült hadgyakorlaton 15 magyarországi katona vesztette életét egyetlen nap leforgása alatt. Ez annyira értelmetlen volt, hogy a hírzárlatot is áttörte és nem csak a birodalmon belüli sajtó, de a nemzetközi média is foglalkozott az üggyel. Minden bizonnyal a hatalmasra dagadt botránynak volt köszönhető, hogy a hadseregben „szerencsétlenségnek” eufemizált halálmenetet nem sikerült a hadvezetésnek elsikálnia.



Az őstehetség, aki kinőtte a rászabott szerepet – 90 éves lenne Hofi Géza

Hofi Géza, mint szinte mindenki, aki valamire is vitte Magyarországon a 20. században, megosztó személyiségnek számít, tömegek rajonganak érte, miközben népes azok tábora is, akik a kádári hatalommal ápolt kétes viszonya miatt bírálják. Bizonyos pontig mindkét tábornak igaza van, hiszen ahhoz, hogy Hoffmann Géza porcelángyári munkás kabarétörténeti ikonná, „a Hofivá” váljon, éppúgy szükség volt a benne meglévő elementáris erejű tehetségre, mint az aczéli kultúrpolitika hathatós támogatására.


Több száz éves sérelmek, elnyomás és bestiális mészárlások emléke küldte fagypontra a lengyel–ukrán kapcsolatokat

Nagyon úgy néz ki, hogy a múlt kísértete újra megmérgezte a lengyel–ukrán viszonyt. A lengyelek felháborodtak, az ukránok megsértődtek, miközben újult erővel kérik számon egymáson a másik bűneit, ám a saját felelősségével egyik fél sem foglalkozik szívesen. A jelenlegi konfliktusból Moszkva profitálhat a legtöbbet, de ennek belátása Kijeven múlik, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy az ukránok képesek lennének az önkorrekcióra.



Nem csak a Karmelita és a Képviselői Irodaház tartogat titkokat: bemutatjuk a Miniszterelnökség új épületének sötét múltját

Ugyan a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya, a Katpol nevére kevesebben emlékeznek, mint az ÁVH-ra, ez nem jelenti azt, hogy az Alkotmány utca 5. szám alatt is működött szervezet akár céljaiban, akár módszereiben eltért volna a Péter Gábor nevével fémjelzett rettegett titkosrendőrségtől. Ha a Fehér Ház zavarta a Tiszát, ez az épület is zavarhatta volna.


Elit fingótanya, a vallásos rosszlány és a legrosszabb magyar költő – podcast a Budapesti fura szerzetekről

A századfordulón megfordult pár egészen kemény figura Budapesten. Róluk pont nem lesz szó. Most azon epizódszereplőké a főszerep, akikről megfeledkeztünk, mert egyéb funkciójuk aligha volt, minthogy színesítsék a mindennapi életét – sokszor saját tudtukon, akaratukon kívül. Szórakozni mindig kellett valamin, sokszor sajnos valakin. Lenthár Balázs kollégánk könyvében azokat a figurákat szedte csokorba, akik valahogyan fura szerzetekké váltak. Rendhagyó műsorunkban közülük mutatunk be hármat.




B. Szabó János: Amikor egy kutatóintézet kutatóintézetként kezd viselkedni, az sem a kormánypártnak, sem az ellenzéknek nem tetszik

A történésznek több nyilvános csörtéje is volt a Magyarságkutató Intézettel, ezért is érte meglepetésként, hogy 2023-ban felkérték az intézet történeti kutatóközpontjának vezetésére. Interjú tudósnak látszó emberekről, tudománypolitikáról, Kásler Miklósról, politikai ellenszélről, belső árulásról és Mátyás koponyájáról, amire pont a legjobb pillanatban „találtak rá”.





Így zsarolja bele az együttműködésbe az orosz fiatalokat az FSZB

Az állambiztonsági szervek működésében is szépen tetten érhető az orosz-szovjet-orosz kontinuitás. Ahogyan a cári titkosrendőrség, úgy a szovjet szolgálatok és az FSZB is jelentős figyelmet szentelnek az orosz emigránsoknak. Igyekeznek fellazítani a csoportjaikat, egymás ellen fordítani a tagságukat és ehhez minden eszközt felhasználnak.