Sulyok Tamás alkotmánymódosítással való félreállítása távolról sem a legagresszívabb módja az államfő eltávolításának, még a magyar történelemben sem. Azért voltak ennél békésebb megoldások is.
A Mohács – Világok harca című alkotás leszámol egy sor, a csatához és annak előzményeihez fűződő káros tévhittel, ugyanakkor azt is remekül bemutatja, hogy tökéletesen lehet ápolni a nemzeti büszkeséget úgy is, hogy közben nem zárkózunk el a történeti realitásoktól.
A történésznek több nyilvános csörtéje is volt a Magyarságkutató Intézettel, ezért is érte meglepetésként, hogy 2023-ban felkérték az intézet történeti kutatóközpontjának vezetésére. Interjú tudósnak látszó emberekről, tudománypolitikáról, Kásler Miklósról, politikai ellenszélről, belső árulásról és Mátyás koponyájáról, amire pont a legjobb pillanatban „találtak rá”.
Mennyire számít, hogy egy miniszter egy miniszterelnök sógora? Hogyan fűződött össze az Antall és a Jeszenszky família, melyik családban volt az egyik fivér kommunista, a másik meg nyilas vezető? Kinek lett két fiából is miniszter, és mikortól léphettek hatalomra feleségek Magyarországon? Magyar politika- és családtörténet egyben.
Nem, a fideszesek nem hülyék. Nem hülye, aki másnak hisz, mint a kedves néző, hallgató. A társadalmi béke nem lehetetlen. Az irgalom mindennél fontosabb. „Csak ne hamis legyen az a békeszólam, ne fegyvercsörgést takarjon el.” Hatos Pál történésszel Lenthár Balázs és Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
A török hódoltság korát kutató történész és turkológus szerint ha minket nem támogatott volna egy sor európai ország a törökök ellen, mi sem húzzuk sokáig, de a hasonlóságok nem érnek itt véget: nem nehéz ugyanis meglátni a párhuzamot a jelenkori orosz és a koraújkori oszmán propaganda között sem.
Az állambiztonsági szervek működésében is szépen tetten érhető az orosz-szovjet-orosz kontinuitás. Ahogyan a cári titkosrendőrség, úgy a szovjet szolgálatok és az FSZB is jelentős figyelmet szentelnek az orosz emigránsoknak. Igyekeznek fellazítani a csoportjaikat, egymás ellen fordítani a tagságukat és ehhez minden eszközt felhasználnak.
Szabó Bence rendőrnyomozó interjúja megrázta a magyar közéletet, de mit kockáztatott ezzel? Közben a kormány kémkedés miatt feljelentette Panyi Szabolcs oknyomozó újságírót, aki többek között azt leplezte le, hogy Szijjártó Péter rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov külügyminiszterrel európai uniós tanácskozások közben. De kinek szól valójában, hogy Szijjártó nyílt vonalon telefonálgat Lavrovval? Mit gondolnak minderről az ukrán emberek, és mit reagálnak arra, ha egy magyar újságíró Kijev utcáin megmutatja nekik a Magyarországot ellepő Zelenszkij-plakátokat? Ezen a héten ezekről a kérdésekről beszélgetett a Szerkesztőségben Lenthár Balázs, Martini Noémi, Serdült Viktória és Strauss Emma.
A nyílt csatornán zajló Szijjártó–Lavrov-kommunikáció könnyen lehet, hogy egy moszkvai jelzés az illetékeseknek, hogy a Kremlnek füle van az Európai Unió vezetésében. A beszélgetésnek azonban van egy kevéssé érintett része, ami ékes bizonyítéka annak, hogy az Orbán-kormány számára a határon túli magyarság érdekei semmit sem számítanak, ha az a cél, hogy egy külföldi szövetségesüket helyzetbe hozzák.
Azt már Shakespeare is leírta, hogy kardviselő férfiak a lúdtolltól való félelmükben kerülik a színházat, de kár lenne ezen felismerést a nagy angol drámaíró elmeszüleményének tartanunk, hiszen már bőven előtte is nagy dolgokat lehetett elérni a megfelelő álhírek ügyes terjesztésével. Alábbi cikkünben nem vállalkozhatunk rá, hogy feltárjuk a dezinformáció teljes történetét, inkább csak pár kiragadott példával illusztráljuk annak erejét.
Az ötszörös gyilkos Gyömbér Pált arra tanították, hogy ha rabolni akar, jobban teszi, ha meg is öli az áldozatait, így azok később nem tudnak rávallani. A Szeged környéki tanyavilág elvadult viszonyaihoz képest is kirívóan erőszakos bűnügy utóéletében sajátos szerep jutott Gárdonyi Gézának is.
A megszólalók Moszkvához fűződő viszonyát egyetlen esetben sem tartották fontosnak kiemelni.
Szijjártó Péter Moszkvából két kárpátaljai magyar hadifogollyal tért haza, azt állítják Putyin nem kért cserébe semmit, elég neki az elmúlt évtized oroszbarát magyar kormánya. De hogyan hat a magyar választási kampányra az ukránellenesség és az egy hete kirobbant iráni háború? A gyűlöletkeltő kampányok úgy fokozzák az indulatokat, hogy politikai szóváltások fizikai abúzusba torkollnak, aminek most egy fiatal nő lett az áldozata, akit megvert egy alpolgármester. Hogyan érte el egy polgári kezdeményezés, hogy az Európai Bizottság uniós forrásokat bocsát a tagállamok rendelkezésére az abortuszhoz való biztonságos hozzáférés céljából? Ezekről beszélget a héten Lenthár Balázs, Kovács Bálint, Martini Noémi és Rutai Lili.
Egyre több jel mutat arra, hogy Donald Trump olyan szerencsejátékot játszik, ahol a nagy kockázat nagy nyereménnyel is kecsegtet, de ehhez Teheránnak is lesz még néhány szava.
Nemesio Oseguera Cervantes, alias El Mencho felemelkedése és bukása izgalmas tanmese mindenkinek, aki azt hiszi, hogy egy kartellvezér levadászása érdemi változást hozhat a mexikói szervezett bűnözés működésében. Arra azonban jó lehet, hogy enyhíti a Washingtonból Mexikóra nehezedő politikai nyomást.
Hivatalosan is elindult a választásokra vezető kampányidőszak. De miben érzékelhetünk majd változást, ha már eddig is úgy érződött, hogy folyamatos kampányban élünk? A Fidesz részéről ízelítőt kaphattunk abból, hogy mire készüljünk, olyan mesterséges intelligenciával készített videót tett közzé a párt, ahol magyar katonákat lőnek le az orosz-ukrán háborúban. Földes András videós tudósítóval arról beszélgettünk, hogy valójában milyen a hangulat most Ukrajnában, hogyan élnek túl Mikolajivban azok, akik visszatértek a háború sújtotta városukba. Lenthár Balázs, történész, újságíró arról mesél, hogyan derült ki, hogy Alekszej Navalnij, orosz politikai aktivistát megmérgezték. Serdült Viktória belpolitiki újságíró pedig elmagyarázza mit jelent a kampányidőszak, mire számíthatunk a választásokra vezető hajrában belföldön. A HVG újságíróival Martini Noémi beszélget.
Az oroszok több mint tíz éve ismerik az eredetileg egy Ecuadorban élő békafaj által kiválasztott méreg szintetikus előállításának módját. Mit lehet tudni az epibatidinról?
A külügyminisztériumban sajtóreferensi pozícióban dolgozó Gáspár általa angolnak vélt nyelven köszöntötte az Instagramon Marco Rubiót, de elsőre, másodjára és harmadjára olvasva sem akaródzik az kijönni belőle, ami a cél volt vele.
Elképesztően hosszú a listája azoknak a merényleteknek, szabotázsakcióknak, illetve katonai akcióknak, amelyek a GRU parancsnokhelyetteséhez, Vlagyimir Alekszejev altábornagyhoz köthetők. Bár saját egységei imádták, rengeteg ellensége volt, nemcsak külföldön, hanem Oroszországban is. Minél mélyebbre ástunk az ügyben, annál több furcsa részletre bukkantunk.
Ebben a történetben ugyanúgy szerepet kap a rabszolgatartás, mint a gazdasági nehézségek, a háborús fenyegetés, szigetbizniszek, egy mesebeli pénzösszeg, de még Jeffrey Epstein is. Miért más mégis Donald Trump mostani verbális inváziója?
