Kelemen János filozófus: "A tanárság nem arról szól, hogy tölcsérrel a diákba töltjük az információt"

HVG: Szükség van ma filozófiára, vagy pedig az a szellem luxusa, ahogy mindig is volt?

Kelemen János: Igazából luxus, de nélküle nem tudnánk meglenni. A luxust nem lehet csak úgy elítélni vagy kárhoztatni. És különbséget kell tenni két dolog között: már kétezer évvel ezelőtt – vagy talán korábban is – létezett a filozófia, legalábbis Európában, de nem mint szakma. Platón nem szakmabeli, tanult filozófus volt. Akkor nem volt egyetem, bár persze ott volt a platóni akadémia.

Kelemen János

Fazekas István

HVG: Ez akkor életmódot jelentett?

K. J.: Igen – persze, kicsit túloztam. De a modern világban a diploma jelenti a pecsétet azon, hogy te filozófus vagy, ugyanúgy, mint ahogy történész vagy kémikus vagy. Amióta az egyetemi szakok intézményrendszere megjelent, a filozófia is szakma lett. Ritkán fordul elő, hogy valaki filozófusnak mondja magát, miközben nincs filozófiai diplomája. Stephen Hawking elmélkedései, művei valódi filozófiát jelentenek. Nála kell keresni a nagy filozófiai gondolatot.

HVG: A filozófia mindig lassú elmélkedés volt, most viszont felgyorsult a világ. Mondhatjuk, hogy a filozófia dacol ezzel?

K. J.: Mondhatjuk, és helyes is, hogy van ilyen, mert – nagyon jó a kifejezés – helyes dacolni a modern világ kiváltotta reflexekkel. Nagyon helyes meghagyni a nyugodt gondolkodás terepét. És ez az, amit a luxussal rokonítunk.

HVG: Van hatása az életre?

K. J.: Ahogy most elnézem az életünket, nincs. Ha lenne, az abban állna, hogy képes ébren tartani a kritikai gondolkodást, azt, hogy a hatalmat mindig meg kell kérdőjelezni. Ezt már Szókratész elkezdte. A filozófia mindig is veszélyes volt a hatalom számára. A felvilágosodás is veszélyes volt, és volt is hatása. Méghozzá világtörténelmi. De mindig ott van a hamu alatt a kritikai gondolat.

HVG: A számítógép és a telefon fölforgatta az életünket. Az ember ilyenkor nagy filozófiai gondolatokat várna – vannak ilyenek, csak nem nagyon tudunk róluk?