Újabb felmérésben sereghajtó Magyarország: az életszínvonal mérésére használt fogyasztás terén csak két országot előzünk meg az unióban. EU-s összesítésben pedig most már nem lehet mondani, hogy a déli államok pazarlók, az északiak spórolósak: mindkét tájegységen találunk ellenpéldákat.
A legszerényebben élni kényszerülő nemzetek közé tartozunk mi, magyarok a brüsszeli 28-ak között az Eurostat legutolsó (2018-as) adatai alapján. Már csak két helyen, Horvátországban és a sereghajtó Bulgáriában marad el a háztartások egy főre jutó fogyasztása a magyarországitól azonos ár-érték arányon (vásárlóerő-paritáson) számolva. Legutóbb Lettország és Románia húzott el szinte észrevétlenül mellettünk – még 2013-ban és 2016-ban –, ráadásul az előnyük azóta sem csökken Budapesttel szemben.
Míg itthon az uniós átlagnak a kétharmadát sem éri el az egy főre jutó fogyasztás mértéke (a pontos szám: 64 százalék), Lettországban és Romániában tavaly már 70 százalék volt a hasonló adat. A szomszédos államok közül a leggazdagabbnak számító Ausztriában pedig az EU statisztikai hivatala szerint közel kétszer olyan magas az életszínvonal, mint idehaza.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
