Az OECD sem jósol nagy gazdasági növekedést Magyarországnak 2026-ra, sőt – másokkal ellentétben – kamatcsökkentésre sem számít. A költségvetési hiány idén 6,1 százalék lesz GDP-arányosan, az államadósság jövőre már majdnem 76 százalék. A világgazdasági kilátásokat jelentősen rontaná, ha az iráni háború hatásai még 2027-re sem szűnnének.
Az idei első negyedévben 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ami rendes helyzetben nem lenne kiemelkedő, de most mégis évek óta a legjobb szám. A szolgáltató szektor jól teljesített, az ipar három év után most először nincs mínuszban, és a lakossági fogyasztással sem állunk rosszul.
A hitelminősítő rontotta a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi előrejelzését: az idei évre már csak 1,9 százalékos GDP-bővülést várnak. A Moody’s szerint az előző kormány intézkedései miatt még idén és jövőre is nőni fog az államadósság GDP-arányosan. Az értékelés alapján az uniós források megszerzésén múlik, ősszel leminősítik-e Magyarországot.
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint új korszakhatárhoz érkezett az európai gazdaság. A február végéig még viszonylag kedvezőnek tűnő kilátásokat néhány hét alatt írta felül a Közel-Keleten kirobbant konfliktus, amely újabb energiaválságot indított el Európában. A brüsszeli értékelés szerint a dráguló energia ismét felpörgeti az inflációt, visszafogja a beruházásokat és lassítja a növekedést az egész Európai Unióban. Ebben a kedvezőtlenebb környezetben próbál talpra állni a magyar gazdaság is, amely súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, amin azonban sokat javíthatnak az uniós források – ha elérhetővé válnak.
Mellár Tamás szerint a KSH vezetése az Orbán-kormány igényeit kiszolgálandó manipulált adatokat, egyebek mellett a szegénységi statisztikákat, de új módszertant kellene bevezetni és revíziót kellene végrehajtani az infláció és a GDP-számítás területén is. A KSH felső vezetését szerinte le kellene váltani, az új vezetőséget pedig az Országgyűlésnek kellene kineveznie.
Az év első három hónapjában együtt 0,2 százalékkal csökkent az ország GDP-je. Januárban és februárban durva volt a zsugorodás, március tudott javítani, nagyban az iráni háború okozta olajkereskedelmi plusznyereség miatt. Erre jelen állás szerint a továbbiakban nem számíthatnak az oroszok.
Miközben a magyar kormány a közelmúltban kizárólag külső tényezőkkel – szankciókkal, piaci zavarokkal, háborúkkal – magyarázta a gazdaság stagnálását, több uniós tagállam képes volt gyors növekedésre. Némelyik saját recept alapján, mások uniós támogatással, illetve a kettő ügyes kombinációjával.
Mekkora lesz az új kormány költségvetési mozgástere, mekkora lesz a gazdasági növekedés, milyen gazdaságpolitikai, gazdaságtámogatási intézkedések fognak mindebbe beleférni? És a legfontosabb kérdés: pontosan milyen átalakításokra készül az új kormány, és milyen ütemezéssel?
Az iráni háború miatt idén csak 1,7 százalék lehet a gazdasági növekedés, ellenben 3,8 százalék lehet az éves átlagos infláció. Öröm az ürömben, hogy az energiaválság sokkal jobb helyzetben éri Magyarországot, mint 2022-ben.
A GDP-növekedése jócskán elmarad attól, amit vártak 2025 végére. De legalább, még ha minimálisan is, de pluszban van.
Sok a párhuzam az Ukrajna elleni orosz inváziót követő 2022-es energiaválsággal, de mindenki tanult az akkori eseményekből. Rövid távon 400 fölé mehet az euró, de tartósan nem valószínű, hogy elszállna az árfolyam. Az inflációra és a GDP-növekedésre így is érezhető hatása lehet az olaj- és gázár elszállásának.
Az USA és Izrael Iránt lövi, Irán lő mindenkit a Közel-Keleten, Ukrajna a magyar politikusoknak üzenget a Barátság vezeték miatt, a magyarok ukrán pénzszállítót kapcsoltak le, a benzinárak egyre magasabbak, a forint egyre gyengébb, Putyin pedig a gázszállítások leállításával fenyeget. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója egy olyan hétről, amit még sokáig fogunk emlegetni.
A végleges adatok szerint a 2025-ös magyar adat messze elmaradt az uniós átlagtól, hátulról a harmadik az EU-országok sorában.
Beinduló gazdasági növekedésre és csökkenő inflációra számít az MBH Bank, függetlenül attól, hogy ki nyer áprilisban.
Mindössze 0,3 százalékkal nőtt 2025-ben a magyar GDP, igaz, legalább az év második felében javult a helyzet. Az iparunk továbbra is nagyon rosszul teljesít, a mezőgazdaságnak is rossz éve volt, a szolgáltató szektor húzta pozitív tartományba a számokat.
A több száz német vállalatot tagjai közt tudó Német Gazdasági Keleti Bizottság elítéli a külföldi vállalatok zaklatását Magyarországon. Ennek következményeit a magyar gazdaság érezni fogja.
Hiába büszke arra az Orbán-kormány, hogy 2010 óta a reálkereset 70 százalékkal, a foglalkoztatás pedig 22 százalékkal emelkedett, a reál GDP mindössze 40 százalékkal lett magasabb. Ki járt igazán jól: az állam, a munkavállalók vagy a tulajdonosok? Ezt járja körbe Mellár Tamás közgazdász, ellenzéki képviselő, volt KSH-elnök.
Drámai javulás még nincs, de az előző negyedéves nulla növekedés után 0,3 százalékos bővülést tudtak felmutatni. Az OECD-tagországok növekedése viszont összességében lassult.
A kormány leállította a dízelexportot Ukrajnába, amiért az oroszok lebombázták a Barátság kőolajvezetéket, közben pedig Horvátországon keresztül hoznának be orosz olajat. Orbán Viktor hazarepült Washingtonból, és ha már Ferihegyen járt, letette az új terminál alapkövét. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az elmúlt év utolsó három hónapjában a növekedés kevesebb mint a fele volt az elemzők által vártnak.
