Rákosi a Rajk-üggyel indította a lavinát, a mellékperekben még majdnem 100 embert ítéltek el

Az első elítéltek némelyike már szabadult, amikor – néhány nappal 1953 karácsonya előtt – még életfogytiglanra bevarrták Zsivko Boarovot. A budapesti jugoszláv követség sajtóattaséjának története, aki addigra öt és fél évet töltött vizsgálati fogságban, szimbolikus keretbe foglalja a Rajk-perhez kötődő koncepciós eljárásokat. Boarovot legelsőként, 1948 nyarán szerelemféltésből elkövetett gyilkossága miatt tartóztatták le, és a magyar vezetésben felmerült, hogy az egykori jugoszláv partizánt tegyék egy Tito-ellenes kirakatper főszereplőjévé, ám ügyének zavarossága miatt ezt hamar elvetették (a borítóképen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkára Leninnel és Sztálinnal hármasban díszíti a XX. kerületi Török Flóris utcai Tátra mozi portálját 1949-ben - Fortepan / Kovács Márton Ernő - A vihar szívében című francia film "a hős vercors-i partizánok önfeláldozó küzdelméről" szól szól).

Kapóra jött viszont a következő év szeptemberében, amikor az összeesküvőnek és imperialista kémnek kikiáltott volt belügyminiszter koholt eljárásában kellett tanúsítania, hogy Rajk László és köre milyen szoros kapcsolatban állt a belgrádi vezetéssel. A még néhány későbbi ügyben is felhasznált Boarovról aztán évekre elfeledkeztek, és csak a koncepciósper-sorozat végén állították sebtében bíróság elé – eredeti bűnét, egy jugoszláv újságíró lelövését hűtlenség és államellenes szervezkedés vádjával kiegészítve.

Címlapokon a Rajk-per. Aztán jött a többi.

Szabad Nép /// Föműsoridőben ment a rádióban

Másokkal nem voltak ennyire ráérősek a magyar hatóságok. A Rajk-ügy kapcsán kezdeményezett 27 bírósági eljárás több mint háromnegyedét szűk két év alatt lezavarták. A legnagyobb ítélkezési dömpingre 1950 tavaszán került sor, amikor három hónap alatt 11 per összesen 52 vádlottja fordult meg a tárgyalótermekben.