Illényi Balázs

Meddig él egy fa? A magyarországi erdők esélyeiről

Ijesztő folyamat az erdők idei kiszáradása, de míg az egyes fák könnyen kiheverhetik, hogy leállt a fotoszintézisük, globálisan ennek súlyos következményei lehetnek. Magyarországon csak akkor van esély aszályálló erdők kialakulására, ha megszűnnek a nagy vágásterületek, és jelentősen csökken a patás nagyvadak állománya. 


A 20. század előtt nem volt olyan, hogy válogatós gyerek – mit tehetünk, hogy a kicsi örömmel kóstolgassa az egészséges ételeket is?

Egyre több a válogatós gyerek, és ezért az élelmiszeripar és a szülők egyaránt felelősek – állítja egy amerikai történész. Sok más oka is lehet annak, ha egy gyerek nem eszik meg bizonyos ételeket, de ennek következetességgel és játékos kísérletezgetéssel elejét is lehet venni – árnyalja a képet a HVG által megkérdezett táplálkozási tanácsadó. Miben tud segíteni a megosztott felelősség modellje? Mikor van nyitva az ízablak? És miért ne adjunk idő előtt olajbogyót a gyereknek?



A szánkban élő bajkeverők: nem csak a fogainkat tehetik tönkre az ott tobzódó baktériumok

Sokkal többet tehetnénk az egészségünkért, ha tudatosan figyelnénk a szájunkban élő mikroorganizmusok egyensúlyára. A szeptemberi szájápolási hónap kapcsán nemcsak a szájmikrobiom viszonylag új kutatási területét mutatjuk be, hanem arról is beszélünk, hogyan akadályozhatjuk meg az itt élő kártékony baktériumok elszaporodását, és milyen fogápolási, táplálkozási módszerekkel segíthetjük a jótékony mikrobák megerősödését.


Kevesebb vitamin van a mai zöldségekben és gyümölcsökben – lehet, hogy már nem elég ugyanannyit ennünk belőlük?

A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.







110 éves a nagypapa, csak harminc éve halott: hamis alapokra építették az egész longevitymozgalmat?

A hosszú élet titkát sokan a világ legidősebb embereinek étrendjéből, szokásaiból és lakóhelyéből próbálták kiolvasni. Csakhogy egy új könyv szerint a történet egyik alapja jóval ingatagabb lehet, mint gondoltuk: a szupercentenáriusok egy részénél még az sem biztos, hogy valóban annyi ideig éltek, mint állítják róluk. Ha pedig az életkorok mögött pontatlan nyilvántartások, eltűnt anyakönyvek vagy nyugdíjcsalások állnak, abból nehéz megbízható tanácsokat levonni az egészséges öregedésről.



Fontos heti harmincféle növényi eredetű ételt fogyasztani? És miért pont ennyit?

A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.



Edzés kánikulában – mikor tegyünk jeget a sportmelltartóba, és mikor kell leállni?

A kánikula nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszig fel kell függeszteni a szabadtéri sportot, de ilyenkor nem működik a megszokott edzéslogika. A testnek idő kell, hogy alkalmazkodjon a meleghez, a tempót és a terhelést vissza kell venni, a hidratációt tudatosabban kell kezelni, és az okosóra számai helyett sokkal inkább a saját jelzéseinkre érdemes figyelni. A hőségben nem az a kérdés, mennyit bírunk ki akaraterőből, hanem hogy mikor tudunk biztonságosan továbbmenni, és mikor kell inkább leállni.


A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?

Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?



Az AI csak tetteti az együttérzést és hízeleg – de más oka is van, hogy nem alkalmas pszichológusnak

Az algoritmust nem a betegellátásra optimalizálták, hanem arra, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót, mégis egyre többen kérnek akár napi szinten mentális segítséget a mesterséges intelligenciától. Miért nem alkalmasak a jelenlegi chatbotok arra, hogy terapeutaként használjuk őket? Mire kell a leginkább figyelni, amikor tanácsot kérünk az AI-tól? És hogyan lehetne mégis hasznát venni a mentális egészség megőrzésében?


Hogyan fordítható vissza a cukorbetegség?

Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.


Egyetlen szám, amelyből kiolvasható, mennyire bírja a testünk a terhelést

Az edzettségi állapotot, az aktuális stressz-szintet és betegségek jelenlétét is ki lehet olvasni a HRV-ből, de csak akkor, ha mindenki saját magához és a szervezete változásaihoz méri a pontszámát. Hogyan lehet a szívdobbanásokból mindezekre következtetni? Milyen egyéni különbségekre kell ügyelni az értelmezésekor? És milyen HRV-értéknél kezdjünk aggódni az egészségünk miatt?