Illényi Balázs

Miért hasznos egy kis depresszió? – beszélgetés Bereczkei Tamás pszichológussal

Miért volt egykor a depresszió hasznos énvédő mechanizmus, és miért kontraproduktív a túlzott kényelem? Bereczkei Tamás Elhangolódás című könyvében feltárja, mennyire fontos megértenünk a biológiai evolúció természetét – hiszen a kulturális környezet csak az utóbbi évezredekben vált meghatározóvá, és még nem igazán alkalmazkodtunk hozzá. Ez az elhangolódás olyan területekre is hatással van, mint a párkacsolat és a gyermekvállalás.



A külön alvás lehet a boldog párkapcsolat egyik titka – állítják alváskutatók

Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?


Tényleg lusta vagy, vagy csak nincs értelme annak, amit csinálsz?

Nem önmagában az erőfeszítést, csupán a feleslegesnek ítélt erőfeszítést kerüljük ösztönösen – derült ki lustaságkutatásokból –, de a „költséghatékonysági megfontolásokon” túl számos más oka is lehet a feladat- vagy tevékenységkerülésnek. Mi a különbség a lustaság, a halogatás és a tétlenség között? És létezik-e egyáltalán lustaság?



Este 6 után ne együnk, reggel viszont mindenképp? – szakértő tanácsok és tévhitek az étkezések időzítéséről

Kevés dietetikai szabály vonatkozik az étkezések szigorú időzítésére, leginkább a vacsoránál érdemes, az éhségérzeten túl, az órára is figyelni. A táplálkozástudomány szerint viszont a reggelit akkor sem érdemes kihagyni, ha fogyni szeretnénk. Dietetikus szakértővel arról is beszéltünk, hogy miért ne együnk közvetlenül lefekvés előtt, mivel serkenthetjük a szervezet öntisztulását, mennyi haszna van az időszakos böjtöknek és miből álljon egy egészséges reggeli.


Túlélte Auschwitzot, és megtanított minket élni – Edith Eva Eger öröksége

98 évesen elhunyt Edith Eva Eger magyar-amerikai pszichológus, író, holokauszttúlélő, aki Auschwitz poklából indulva vált a trauma feldolgozásának egyik legismertebb alakjává. Tizenhat évesen deportálták, szüleit a megérkezés napján megölték, ő maga pedig csodával határos módon élte túl a koncentrációs tábort. Évtizedekkel később azt tanította: nem az határoz meg minket, ami történt velünk, hanem az, hogyan viszonyulunk hozzá. Öröksége ma különösen aktuális: hogyan válhatunk saját életünkben a múltunk foglyaiból valóban szabad emberré.




Hogyan lehet túljutni a holtponton – és mi történik ilyenkor a testben?

Az Ultrabalatonon indulók is megtapasztalhatják, hogy önmaguk és az esetleges holtpontok legyőzéséhez fizikai, mentális és érzelmi akadályokat is le kell küzdeniük. Mi történik a futók szervezetében a 30. kilométer táján? Miért jutnak el a férfiak gyakrabban a (vég)kimerülés határáig, mint a nők? És mikor érdemes megkötni az Odüsszeusz-szerződést?




Ezért telnek el évek egy szempillantás alatt – és így élhetünk hosszabbnak tűnő életet a tudomány szerint

Az idő érzékelése az emlékeinken és az érzelmeinken is múlik. Nem vagyunk kiszolgáltatva agyunk szubjektív benyomásainak, tudatosan alakíthatjuk, milyennek érezzük az idő múlását. De hogyan tehetjük fiatalossá a gondolkodásunkat és időérzékelésünket, ha úgy érezzük, csak rohannak a napok és az évek? Mit tanulhatunk a magánykísérletekből? És miért azt listázzuk, amit már megcsináltunk, nem pedig azt, hogy mik a feladataink?




A demencia évekkel később jelentkezhet, ha valaki több nyelven beszél – így edzi az agyat a nyelvek közti váltás

Akik rendszeresen több nyelvet használnak, azok nemcsak intelligensebbek és komplexebben látják a világot, hanem jobban ellenállnak a szellemi hanyatlásnak és más agyi betegségeknek is – tárták fel a kutatások. Míg a többnyelvűség Magyarországon ritkaságnak számít, globálisan inkább ez a norma, amely a legtermészetesebb módon teszi ellenállóvá az agyat az öregedés hatásaival szemben.




Szokatlan okok is állhatnak az alvászavarok mögött – a Magyar Alvástársaság elnökével beszélgettünk

40 fölött megszaporodnak a szervi és pszichés eredetű alvászavarok, a nők pedig utolérik a férfiakat a lehetséges problémák terén. Az alvászavar azonban nem mindig menopauzatünet, vashiány és fel nem ismert gyulladások is okozhatják. Az alvás világnapja alkalmából az idősebbek rizikófaktorairól, az immunrendszer és az éjszakai pihenés kapcsolatáról, valamint az okosórák hasznáról is kérdeztük Kunos László tüdőgyógyászt, szomnológust, a Magyar Alvástársaság elnökét.