Közeli, részletgazdag, utcáról utcára, emberről emberre haladó képet ad az 1956-os harcokról Eörsi László immáron sokkötetes életműve, amely mindenki forradalomképét átalakítja, aki hagyja, hogy hasson rá a valóság. Most a női szemszöggel foglalkozik.
A mostani kötet különleges. A forradalomban részt vevő nőkről szól, arról a 66-ról, akikről érdemi információink vannak. Szinte kivétel nélkül olyan fiatal, 15–30 éves lányokról és asszonyokról van szó, akiknek nagyon nehéz korban, nagyon nehéz körülmények között kezdődött az életük, és hányatottan folytatódott. Akiknek nemigen volt vesztenivalójuk, és azt remélték, hogy ha segítenek megforgatni a világot, akkor az ő életük is kifordul az addigi rossz mederből (a borítóképen a legendás Kálvin téri, azóta beépített, tűzfal, amelyről alpinista technikával épp verik le a vörös csillagot - Fortepan / Klausz Ádám).
A tusványosi vátesz megint újraálmodta a jövőt, de közben saját magával is vitába keveredett – rögzíthetjük, ha szembeállítjuk a miniszterelnök hétvégi geopolitikai jóslatait korábbi világmegfejtéseivel. Ez beárazza világháborús riogatását, nagystratégiai ígéreteit és a jobboldalon magasztalt jövőbelátó képességeit.
A kedvezményt továbbra is életkortól függetlenül biztosítja a kormány.
