Még Ronald Reagan és Margaret Thatcher is példaként emlegette a chilei szabadpiaci kapitalizmust. A modell viszont kifulladt, mert a leggazdagabb latin-amerikai országban a magukat vesztesnek érzők tömegtüntetésekben fejezték ki elégedetlenségüket, és engedményekre kényszerítették a kormányt.
Katonák a főváros utcáin, tüntetések és fosztogatások, húsznál is több halott, sebesültek százával, letartóztatottak ezrével, szükségállapot és kijárási tilalom – Chilében nem tapasztaltak ilyesmit, amióta Augusto Pinochet diktatúrája 1990-ben megbukott. A múlt pénteken a rendőrség adatai szerint is több mint egymillióan vonultak fel az utcákon Santiago de Chilében, ahol még soha nem tiltakozott ekkora tömeg.
Ezúttal elmaradtak a korábbi látványos erőszakos összecsapások és pusztítások, az emberek politikai és gazdasági változásokat követelő transzparenseket emeltek magasba, táncoltak, a Latin-Amerikában megszokott módon az elégedetlenségük kifejezéseképp lábasokat és serpenyőket püföltek (cacerolazo), majd a legtöbben a kijárási tilalom este 11 órás beköszönte előtt hazatértek.
Milliós tüntetés Chilében:
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
