A 2008-as világválság előzményeit idézik fel a radar alatt működő amerikai magánhitelezők, hiszen a rendszeren megjelentek az első repedések. Igaz, vannak, akik szerint nincs akkora baj, így nem lesz a korábbihoz hasonló válság. Az viszont biztos, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit.
A 9,6 millió lakosú ország már március 16-án és 17-én is átélt egy több mint 24 órás általános áramkimaradást. A több órás áramszünetek mindennaposak, főleg a vidéki területeken.
Az új krízis nem a lakáspiacról indulhat, hanem a magánhitelezők köréből és a vállalati szegmensből – figyelmeztet Mérő Katalin pénzügyi közgazdász, aki szerint a magyar gazdaság továbbra is sebezhető.
Válságok sorozata sújtotta a mai negyvenes-ötvenes korosztályt, akik gyerekeik és szüleik közé szorulva próbálnak talpon maradni, ráadásul a nyugdíjrendszer összeomlása is őket fenyegeti a leginkább. Még ha figyelnek is arra, hogy egyensúlyt tartsanak a munka és a magánélet között, akkor is kevésbé tudnak boldogok lenni a kutatások alapján. Az elfelejtett X generáció gazdasági hátrányait pedig a számok is igazolják.
Az USA éppen most számolja fel a jó hírét, és nagy a veszélye annak, hogy ha mindenki rossz irányba megy, abból igen komoly krízis lehet – állapította meg Clemens Fuest tekintélyes német közgazdász.
Aki még emlékszik a dotkomlufira vagy a 2007–2009-es válságra, kínosan érezheti magát, amikor azt hallja, hogy mekkora pénzeket visznek mostanában a mesterséges intelligencia fejlesztésébe vagy a kriptovalutákba. Mi van, ha egy gigantikus lufit fújunk épp, és honnan vehetjük észre, hol a határ a kockázatkeresés és az őrültség közt?
Széthúzó koalíciós pártok, bizalmi válság, rendkívüli választás kiírása – készült már bizakodóbban is az új évre a német belpolitika.
Csak egy csoda mentheti meg a francia kormányt, de úgy tűnik, nincs ilyen a láthatáron. A politikai válság pedig akár mélyebb pénzügyi válság felé is sodorhatja az országot, ami megrázhatja az Európai Uniót is.
A magányosság miatt viszont kevésbé aggódnak egy friss közép-európai kutatás szerint.
A bevezetett családtámogatási intézkedések miatt sok pár előre hozhatta a gyerekvállalást, ami a járvány előtt támogatta a termékenységi ráta emelkedését, most viszont negatívan hat. Ráadásul az elmúlt időszakban és jelenleg a gazdasági válság és a kiszámíthatatlan környezet inkább halasztásra ösztökéli a párokat.
A világ legjobb közgazdászai közül is sokan felsültek, amikor egy válságot kellett volna előre jelezni, de a számítógépes modellek is tömegével mondtak csődöt – néha jobb eredményt hozott volna, ha pénzfeldobással próbálnak jósolni. Miért? Ki a hibás emiatt, és mit lehet tenni, hogy a későbbi kríziseket már lássuk előre?
A koronavírus-járványig nőtt a gazdaság, nőttek a keresetek, csökkent az államadósság. 2021 őszén azonban összeomlott a Fidesz gazdaságpolitikája, és erre azóta sem talál ellenszert. Bár a magasra ugró inflációt azóta sikerült leszorítani, a gazdaság tavaly zsugorodott, a költségvetési hiány hatalmassá nőtt, és a kilátások sem fényesek: újabb megszorítások jöhetnek.
Javier Milei, miután a végre megoldást akaró argentinoktól türelmi időt kapott, huszáros lendülettel vágott bele a válságkezelésbe. Az ellenzék mindent megtesz, hogy megnehezítse a dolgát, de a népszerűsége egyelőre rekorder az argentin demokrácia történetében.
Az üzleti szektor aggályai túlterjednek a hirtelen fellángolt közel-keleti konfliktuson, hasonlóan széleskörű kockázati aggodalom forrása a kínai-tajvani viszonyrendszer.
Ötven éve ért véget a szinte ingyen energia és a korlátlannak tűnő növekedés korszaka, ami után tömegek döbbentek rá, hogy az olaj egyszer csak elfogyhat. 1973 októberének elején tört ki a jóm kippuri háború, a hónap közepén pedig elkezdődött a XX. század egyik legsúlyosabb gazdasági válsága, amikor az arab államok leállították az olajszállítást az Izraelt támogató országokba. Az embargó fél év alatt véget ért, a hatásai ennél sokkal tovább megmaradtak.
Közel 3 százalékkal csökkentek a lakásárak tavasszal az előző negyedévhez képest, de az egy évvel korábbiaknál még így is egy százalékkal magasabbak voltak.
Lassan, de biztosan úgy alakulnak a dolgok, hogy az orosz elnök nem tudja megvédeni odahaza a polgárokat a „korlátozott katonai művelet” igencsak kellemetlen gazdasági hatásaitól, például a rubel jelentős gyengülésétől.
Egy reprezentatív felmérés szerint a magyarok 19 százalékának már a legalapvetőbb szükségletek finanszírozása is gondot jelent, 28 százalék csak azt veszi meg, amit muszáj.
A 2008-as gazdasági válság után a megépítést finanszírozó önkormányzat is csődbe ment, a fürdőt pedig ugyan később rövid időre megnyitották, nem sikerült megmenteni.
Profi pénzügyi szakember Mehmet Simsek, akit Tayyip Erdogan török elnök azzal bízott meg, hogy az általa eddig elutasított ortodox lépésekkel állítsa helyre a gazdaság egyensúlyát. A kurd Simsek 2009-ben már segített, de aztán összekülönbözött a kormánypárt iszlamista szárnyával, és mennie kellett.
