Megsértődtek a Balatonra, Párizsba indultak a keletnémetek – 1990. július 15.
6 perc
2020.07.15. 14:00
És ha zászlót égetni nem szabad, akkor mit csináljanak a rengeteg maradékkal? A német egyesítéshez vezető utat felidéző "Eljött a paradicsom" sorozatunk következő epizódja.
Bedő Iván, a HVG munkatársa 1989-ben és még jó ideig a Magyar Rádió tudósítójaként Berlinben szemtanúja volt a történelmi eseményeknek. Akkori tudósításai szinte naplóvá állnak össze. Most ezeket a posztokat olvashatják, az éppen 30 évvel ezelőtti napok sorrendjében, heti bontásban. Az első "poszt" 1989. december 4-én született, most itt van sorozatunk újabb darabja. A történelmi napló hátteréről itt olvashat.
1990. július 15. – Palifogók
Igen kiváló szakácskönyvet ajánlhatok, a címe „Egész évben főzés”, és az ára mindössze 19,80 márka. De ha legalább tíz vásárlót találnék, akkor már 14,80-ért tudnám adni. Ha Ön, kedves hallgató, csodálkozna ezen a hírverésen, el kell mondanom, hogy én is csodálkoztam, amíg a kísérőlevélből meg nem tudtam, hogy hasonló módszerekkel a nagyobb nyugatnémet vállalatok és hivatalok dolgozói már évek óta igen előnyös feltételekkel vásárolnak könyveket.
Miért éppen a Magyar Rádió berlini tudósítói irodája lenne kivétel az előnyös könyvterjesztésben? Legalábbis így gondolkozhatott az a buzgó türingiai férfiú, aki felcsapott egy általam teljesen ismeretlen nyugatnémet kiadó keletnémet terjesztőjének, és berlini irodámat is megtisztelte ajánlatával. Igazából azért már nem is csodálkoztam annyira, hiszen nemrég küldött kedvező ajánlatot irodám címére az emelővillás targoncák egyik újdonsült NDK-beli kereskedője.
Nem akartam megbántani a targoncásokat, és akkurátusan kitöltöttem a válasz-levelezőlapot, gondosan feltüntetve, hogy irodámban ki felelős a targoncák beszerzéséért, és hogy eddig még egy targoncánk sincs. A válasz nem is maradt el, újabb reklámújságot kaptam, és ha lett volna időm foglalkozni az üggyel, talán még emelővillás targoncát is nyerhettem volna a rengeteg pályázaton.