1 perc
2020.02.16. 10:15
Valós történelmi elemeket ötvöz a fikcióval korunk egyik méltán legelismertebb prózaírója, az angol Rose Tremain 1999-es, Whitebread-díjas Zene és csend című, magyarul nemrég megjelent regénye.
A fizetés a legfontosabb munkavállalói igény, de sokan elégedetlenek a munkáltatójuk rugalmasságával is, legyen szó akár a munkaidőről, akár az otthoni munkavégzés lehetőségéről.
Romantikus elvárásaikban többnyire súlyosan csalódtak azok a baloldali meggyőződésű magyar emigránsok, akik a két világháború között a Szovjetunióban telepedtek le. A felemelkedés kevesek kiváltsága volt, a többség mélyen hallgatott rossz tapasztalatairól.
Környezetbarát módon meg lehetne fogni, sőt nagyobb léptékben áramtermelésre is lehetne használni az emberi testből szabadba jutó és ott normál esetben elillanó hőt.
Vannak toborzási célok is az intézményi pontok mögött – ez látszik abból, hogy nem csupán nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért vagy versenyeredményért járnak többletpontok a felsőoktatási felvételinél, hanem sokféle furcsaságért is. A következményekről Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Sok kreatív módszer létezik arra, hogy az ember iszonyatosan kiszúrjon a munkatársaival, a főnökével és nem mellékesen saját magával is, de szinte egyetlen sem olyan hatékony ezek közül, mint betegen bemenni dolgozni. És ez akkor sem sokkal jobb, ha a beteg otthonról, az ágyból foglalkozik a munkával.
Pszicho-krimibe illő történettel ment csődbe tíz éve az Alexandra könyvkereskedői lánc, sokmilliárdos tartozást hagyva a kiadók és a bankok felé. A központi cég most zárult felszámolásából azonban egy fillér sem jut nekik, a rendőrség pedig a minap lezárta a sikkasztás miatt indult nyomozást.