Minden forgatókönyv szerint hamarosan lelassul a koronavírus, talán el is tűnik

A koronavírus elleni védekezés jelenleg az emberek minden figyelmét magának követeli. Legyen azonban bármi a járvány pillanatnyi kiterjedése vagy annak pontos eredete, rövidtávon mégiscsak az a legfontosabb kérdés:

hogy hogyan és mikor lesz vége?

Ez látszólag két különböző kérdés, de mivel erősen összefüggenek, együtt vizsgálom őket. A problémát az jelenti, hogy továbbra is kevés és bizonytalan számszerű adatunk van. Bár Kínából kedvező hírek jönnek, és már az ottani járvány végéről beszélnek, valójában semmi okunk arra, hogy ez alapján bizakodjunk. Egyrészt azok az adatok hitelessége kérdéses. Másrészt figyelembe kell vennünk, hogy Kína a világ átlagához képest egy sokkal erőteljesebben kontrolált, hierarchikusan szervezett, rendőri felügyelet alatt élő társadalom. Ez kezdetben gyorsíthatta, később esetleg lassíthatta a vírus terjedését, mindenesetre Kínában a járvány másképp viselkedik, mint a világ többi részén. Célszerű ezért a Kínán kívüli világ járványtani adatait venni alapul.

Az amerikai Johns Hopkins Egyetem által naponta összegzett adatok (melyeket a fél világ forrásként használ) szerint Kínán kívül az első néhány beteget 2020. január második felében észlelték, majd ettől kezdve a betegek száma napi 20-21 %-kal bővült. Első ránézésre ez nem is tűnik soknak, a cikk írásáig (2020. március 7-ig) mintegy 30 ezer betegről van szó. A járványt mégis aggasztóvá teszi a ma még korlát nélküli, robbanásszerű terjedése. De ha a járvány ilyen tempóban haladna tovább, akkor a Kínán kívüli emberiség egésze (6,33 milliárd ember) átesne a fertőzésen, vagy éppen fertőzött lenne 2020. május végére vagy június elejére – ami nyilvánvalóan lehetetlen.

A következő három hónapban tehát a járvány nagyon le fog lassulni, vagy talán teljesen el is tűnik, hiszen legkésőbb nyárra már az emberiség mérete korlátozza majd a további növekedését.

Az adataink azonban még a Kínán kívüli világban is pontatlanok. Egyes országok – mint pl. hazánk – igen kevés emberen végeznek diagnosztikai teszteket, többnyire csak a nagyon beteg emberek esetében állapítják meg, hogy betegségüket koronavírus fertőzés okozza-e. Más országok rengeteg tesztet végeznek, így a hatóságaik sok fertőzött, de nem beteg embert is azonosítanak. A világszinten összesített adatokban pedig e kategóriák összemosódnak, ezért az eredmények nehezen értelmezhetők. Gyanítható, hogy a fertőzöttek számát a most hozzáférhető adatok jelentősen alábecsülik, és ebben az esetben már jóval hamarabb kiderül, hogy mi lesz a járvány sorsa. Nézzük hát a lehetséges forgatókönyveket.

• Első lehetőség: a tavaszi időjárás elsöpri a járványt