Van az a pillanat, amikor egy szó kezd kiüresedni. Nem tartalom híján, hanem mert túl sokan próbálják ráaggatni nagyon is különböző, néha kifejezetten kétes ajánlataikat. Érzésem szerint a longevityvel most pontosan ez történik.
Az élet legapróbb építőkövei egészen parányiak, és a tömegük az általános hétköznapi eszközökkel mérhetetlen. A tudósok viszont az eszüket is használják, és már korábban is trükkös módszereket találtak arra, hogy nagy bizonyossággal meg tudják határozni a sejtek súlyát.
Több szögből, ultranagy felbontással készült, nagysebességű videókon mutatták meg ausztrál kutatók, hogyan csapnak le áldozataikra a félelmetes kígyók, akár többször is, hogy a méreg bizonyosan bekerüljön az áldozat szervezetébe.
Akár egy horrorfilm helyszíne is lehetne az a kénes levegőjű barlang Görögország és Albánia határán, amelyben legalább 111 ezer pók él együtt, olyanok is, amelyekről eddig nem gondolták, hogy kedvelik a többi nyolclábú társaságát.
Határozottan kiállt a lap által betámadott biológusok mellett Freund Tamás, aki arra figyelmeztetett, hogy az ilyen támadások nem csak a tudományba vetett bizalmat gyengítik alaptalanul, de fiatal kutatókat is elbizonytalaníthatnak. Állásfoglalásából kiderül: a Magyar Nemzet nagyon melléfogott. A HVG ugyanakkor úgy tudja, a kutatókat effektíve foglalkoztató HUN-REN, bár az MTA megkereste, inkább nem állt ki mellettük.
Lengyel és svájci kutatók szerint az eddig gondoltnál 10 millió évvel korábban léphettek szárazföldre az első halak.
Biológiai lézerekké alakulhatnak a pávatollak. Ha ugyanis festékkel itatják át ezeket, akkor speciális megvilágítás alatt akár lézerfényt is kibocsáthatnak. Ez pedig igazi különlegességnek számít az állatvilágban.
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, miként változtatják meg a viselkedésüket a hím rákok, ha a nőstényért folytatott versenyről van szó.
A tudósok szerint az ember biológiailag sem kizárólag férfi vagy nő lehet, mert sok az olyan interszex állapot, amelyek köztes tulajdonságaikkal nem felelnek meg a hagyományos meghatározásoknak.
Akár egy másodpercen belül képesek másolni egymás arckifejezéseit.
Tudták, hogy vannak növények, amelyek képesek utánozni a melléjük tett műanyag levelet? Netán hogy egy döglött hal mozgása mennyire hasonlíthat egy élő társáéra? Most, hogy kiosztották a legviccesebb és legmeghökkentőbb kutatásokért járó IgNobel-díjakat, újabb csodálatos ismeretekkel lett gazdagabb a világ. És pénzfeldobással még két magyar díjazott is lett!
A Nagaszaki Egyetem kutatóinak sikerült először megfigyelniük, miként tud megszökni az őt elfogyasztó hal gyomrából a japán angolna.
Amerikai kutatók egy olyan újabb biológiai szabályt alkottak, amelyik látszólag szembe megy egy általánosan elfogadott feltételezéssel az élet stabilitásával és erőforrásmegőrző képességével kapcsolatban.
Elfogadott tudományos növényneveket változtatnának meg botanikusok, tekintettel arra, hogy az elnevezések mögött felsejlik a gyarmati múlt. Történelmi elnevezések kerülnek szembe a kulturális érzékenységgel.
A nem letapadó egyedi sejtek korábbiaknál hatékonyabb vizsgálatát is lehetővé teszi az az új robot, melyet az SZBK kutatói készítettek.
Kínai kutatók olyan eredményt értek el az agykutatás terén, ami forradalmat hozhat a különféle neurológiai állapotok viszgálatában.
A brit kormány javaslata szerint például transznemű nőket nem helyezhetnek el női osztályokon.
Kínai kutatóknak sikerült kideríteniük, milyen hatásra függeszthető fel átmenetileg az emlősök embrióinak fejlődése.
Két külön élőlényből egy új jött létre azáltal, hogy egyik bekebelezte a másikat. Amikor legutóbb ilyen történt, a Földön megjelentek a növények.
Tudósok, oktatók, diákok, művészek és a nagyközönség számára is lenyűgöző újdonságot jelent az a digitális gyűjtemény, amelyet a Floridai Természettudományi Múzeumban állítottak össze hat év munkájával.
