Németh Franciska: Rajongok a magyar kórházakért és a magyar egészségügyért

Ennyire elszánt, öntudatos ápolónőként milyen most, a koronavírus-járvány közepette a bölcsődebezárás miatt kényszerből otthon ülnie, miközben a kollégái a járványkórházban önkénteskednek?

Nagyon rossz, de nincs más választásom, mert nincs, aki vigyázni tudna a kisfiamra. Lelkifurdalás is van bennem, hogy a kollégáim dolgoznak, én pedig a partvonalról hívom őket. Még jó, hogy a vállalkozásom egészségügyi kommunikációval foglalkozik, így én is tudok valamit tenni a kórházért, a gyerekügyeletet kereső weboldallal pedig a szülőknek igyekszem most segíteni. De mindenki, aki most otthon marad, beleteszi magát ebbe a harcba. A jó statisztikák azt mutatják, hogy jól dolgoztunk együtt.

Érzi azt a szeretetáradatot és figyelmet, amit eddig talán sosem kaptak meg az egészségügyben dolgozók? Változott az ápolók megítélése?

Abszolút. 2020 az ápolók és a szülésznők éve. A WHO célja az volt, hogy idén mindenki az ápolókról beszéljen. Ez sikerült is, bár nem egészen így tervezték. Azok, akik betegekkel foglalkoznak, nem a jó fizetésre vágynak leginkább, hanem a megbecsülésre. És ezt most koncentráltan és hatványozottan megkapják. Ez mindenkinek rengeteget jelent, és átsegít a mélypontokon is. Azoknak pedig, akik fertőzőosztályon dolgoznak, talpig védőfelszerelésben, nagyon komoly konkrét segítség is, hogy gondoskodnak az ebédjükről. A gesztus is szép, de a gyakorlati haszna is jelentős.

Máté Péter