Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
„Motívumai a kultúra múltjából erednek, történelem előtti vagy régi történelmi korszakokból – totemek, sárkány-szerű állat-figurák, gót templom-falrészek, málladozó fa-feszületek – de a feldolgozás módszere, stílusa, szelleme huszadik századi. (...) az »itt és most«, vagy a »bármikor« fölé magasúl, szelíden, szellemi akadálytalansággal átvilágít motívumain és rajtunk. Képei szinte belülről sugároznak, alakjai átható szemmé sűrűsödnek – tétlen, mégis hatalmas tekintetté, mely a néző pillantását viszonozza varázslatosan.” Weöres Sándor írta a bevezetőt, Bálint Endre nyitotta meg az „újrakezdő” Veress Pál kiállítását 1969 júniusában a budapesti Fényes Adolf Teremben.
AFP
Veress Pál 1943-ban Szőnyi István osztályában végzett, induló művészi pályáját előbb a katonaság, a hadifogság, majd az első egyéni kiállítás után kevéssel a szocialista realizmus idegen terepe akasztotta meg: 1948-ban kivonult a képzőművészeti életből. Fordító-újságíróként kereste a kenyerét az MTI külpolitikai szerkesztőségében, később a Világgazdaság című napilap szerkesztője, aztán az abból sarjadt HVG egyik alapítója, szerzője, olvasószerkesztője lett. Április 9-én töltötte volna be a 100. életévét, és ebből az alkalomból a lányai és unokái a facebook.com/veresspal1920 emlékoldalon virtuális kiállítást nyitottak, ahol megtekinthetők a 2003-ban, halála után négy évvel kiadott monográfia képeinek 93 digitális reprodukciói. A kapcsolódó családi honlapon gacs-veress.com/Memorial/veress olvasható a Veress és a Deák család párhuzamos, „jellegzetes közép-kelet-európai története” Veressné Deák Éva tollából.
