Merkely Béla nem akar miniszter lenni. De mer-e nemet mondani, ha Orbán felkéri?

Gáti Júlia

3 perc

2020.05.21. 11:00

Olyan intenzíven találgatják a közéletben, ki lesz az egészségügy irányítója, mintha Kásler Miklós máris megbukott volna. Pedig a játszma többesélyes.

Aligha van még egy miniszter, akinek a tuti biztos menesztéséről annyiszor kelt volna szárnyra hír, mint Kásler Miklóséról. A számtalanszor vaklármának bizonyult leváltás most mégis küszöbön állhat, annak ellenére is, hogy az emberi erőforrások márciusban a 70. évét betöltő minisztere a kormánysajtónak nyilatkozva megismételte a kormányfő győzelmi jelentését:

„Európában egyedülállóan sikeresen kezeljük az új koronavírus-járványt”,

és ebből persze az ő tárcája is kivette a részét. A sikertörténetet némileg árnyalja, hogy a járvánnyal való birkózás zöme a belügyi tárcához került, és hogy az eszközbeszerzésben is több szava volt a külügynek, a Miniszterelnökségnek, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM), mint az Emminek. Bár Kásler sűrűn instruálta az egészségügyi intézményeket az aktuális tennivalókról, a címzettek az egymásnak is ellentmondó miniszteri leveleket egyre kevésbé vették komolyan. Az pedig a Fidesz belső köreiben is visszatetszést keltett, ahogy a miniszter statáriális eljárásban kipenderítette a székesfehérvári kórház főigazgatóját és Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet vezetőjét, az Egészséges Budapest program korábbi miniszteri biztosát. Bár nem kapott nyilvánosságot, Kásler a tavasszal fegyelmit adott Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának, mert nem kért tőle engedélyt, hogy különböző médiumokban megszólaljon. Ez azonban nem felháborodást, csak derűt keltett, mivel tavaly szeptember óta az SE fenntartója nem az Emmi, hanem az ITM.