Nem a Covid-19-et is okozó SARS-CoV-2 az egyetlen koronavírus-törzs a világon, melyre érdemes odafigyelni – a tudósok felfedezték a vírus egy új ágát brazil denevérekben, melynél minden adott ahhoz, hogy egyszer az is átugorjon az emberekre.
Mint a Gizmodo kifejti, egy japán és brazil tagokból álló kutatócsoport azonosította a potenciális fenyegetést. A vírus genetikailag eltérhet a többi koronavírustól, ám megoszt egyet a SARS-CoV-2-vel, mely lehetővé teszi, hogy emberi sejteket is megfertőzzön. Az eredmények alapján úgy vélik a kutatók, hogy még sok – denevérek által hordozott – koronavírus lehet, mely később új járványokat indíthat el az embereknél.
A tudósok már a Covid-19 öt évvel ezelőtti megjelenése előtt is aggódtak amiatt, hogy a következő világjárványt a koronavírusok okozhatják. A SARS-CoV-2 elődei, a SARS-CoV és a MERS-CoV az elmúlt évtizedekben már sikeresen alakultak emberi kórokozóvá – mindhárom a bétakoronavírus-nemzetség tagja.
A bioRxiv preprint szerveren megjelent tanulmány szerzői kiemelik: szinte minden eddig gyűjtött adat Ázsiából, Afrikából és a Közel-Keletről gyűjtött adatokon alapszik. Amerikában ugyanakkor alig végeztek még genetikai szekvenálást ilyen vírusokkal.
Hogy pótolják ezt a hiányosságot, a kutatók 2019 májusa és augusztusa között három brazil helyszínen 70 denevértől vettek bélszövetmintákat. Egy bajuszos denevér (Pteronotus parnellii) esetében azonosítottak egy új vírust, melynek el is végezték a teljes genomszekvenálását.
Az elemzés alapján a vírus – melynek a BRZ batCoV nevet adták – genetikailag annyira eltérő, hogy a bétakoronavírus-nemzetség egy eddig ismeretlen alnemzetségéhez tartozik. (Eddig öt alnemzetséget azonosítottak a kutatók.)
A vírusnak van egy fontos közös vonása a SARS-CoV-2-vel: az egyik fontos komponensük csupán egyetlen aminosavban különbözik a SARS-CoV-2-ben lévőtől. Ráadásul pont ez a komponens az, amely segíthet neki abban, hogy embereket is megfertőzhessen.
Szintén aggasztó, hogy Brazíliában és az amerikai kontinens más területein alig végeznek megfigyelést, így valószínű, hogy az efféle vírusok már régóta keringenek – húzza alá a Gizmodo.
A portál azt is hangsúlyozza, hogy a tanulmány még nem esett át a lektorálási folyamaton, így egy tudományos folyóiratban sem publikálták. A kutatók pedig azt is kiemelik, hogy nem vizsgálták a BRZ batCoV fertőzőképességét, így egyelőre nem teljesen világos, mennyire jelenthet veszélyt az emberre.
Mindezek ellenére ez a kutatás egy korai figyelmeztetés lehet arra vonatkozóan, hogy jobban oda kell figyelni az ilyen vírusokra.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
