Pannonhalmától Hongkongig dolgozik a magyar grafikuspáros

A Deutsche Welle az Orbán Viktor szerint is megromlott lengyel-magyar viszonyról ír, a Bloomberg a magdeburgi merénylet hátterét elemzi, a Telegraph Trump ukrajnai béketerveinek kimenetelét latolgatja. A New York Times és a Wall Street Journal pedig arról ír, mi az, amit valóban megtehet, és mi az, amit nem a megválasztott amerikai elnök. Mekkora valójában Kína mozgástere? Trump valóban lerohanhatja Panamát? Amerikában is eljöhet az újságírók bebörtönzése?

Kicsit magyar? Nagyon magyar? Közepesen magyar? Rákapcsoltuk a magyarságmérőt Adrien Brody három Golden Globe-bal kitüntetett filmjére. Íme, az eredmény.

„Újabb hosszú felfordulás kezdődik az amerikai közéletben.” „Ilyen visszatérést Amerika idáig nem látott, az ellenfelek a padlón, teljesen demoralizálódva.” „Trump rajtja jobb volt, mint ahogy azt pár hónapja gondolhattuk volna.” „Fel kell készülni arra, hogy akárcsak a magyaroknál, sok átlag amerikai sem talál semmi kivetnivalót abban, ha dekrétumokkal irányítják az országot.” „Ha a társadalom látja, hogy valójában mit akarnak az oligarchák, akkor egyértelmű lesz, hogy vissza kell venni tőlük a hatalmat” – erős mondatokkal értékelik a nemzetközi sajtóban Trump visszatérését.

Lehet semlegességgel írni egy tömeggyilkosról is, példázza könyvében Thomas Harding, aki két, németként született fiatal gyökeresen eltérő, majd egy végpontban találkozó drámai életútját követi végig.

A rendszerváltás óta sokan ígérték, de hatalomra kerülve vagy bele se kezdtek az elszámoltatásba, vagy nem jutottak szinte semmire. Ami korábban sem volt könnyű, most még nehezebb, hiszen 2010 óta a NER sok területen törvényesítette is a lopást, a célzott közpénzherdálást. Mégis, Magyar Péter is elszámoltatást tervez: a kishalaknak immunitást ígér, de több ezer, milliárdossá vált embert számonkérne: mibű’?

A dubaji társaság tervezőket, befektetőket és vállalkozókat tömörít, célja a környezetbarát ipari kender minél kreatívabb felhasználása.