Hogy áll most a függőleges növénytermesztés? Íme két feltörekvő cég példája!

A koncepció neve függőleges növénytermesztés, és a termőföldek helyett a felhőkarcolókon belül történik. Mivel 2025-re az emberiség több mint 70 százaléka nagyvárosokban fog élni, nemcsak pazarlás, hanem egészségtelen is 3000 kilométerről odaszállítani a farmokon termelt zöldséget. A növények tápértéke ráadásul leszedésük után minden másodperccel csökken. Ha az ételünk két hét alatt jut el az asztalunkig – ami nem számít szokatlanul sok időnek –, akkor akár 45 százalékkal is alacsonyabb lehet a tápértéke.

A függőleges kertek a szállítási idő kiiktatásán felül egy egész sor egyéb problémára is gyógyírt kínálnak. Mivel teljesen zárt környezetet hoznak létre, nincs szükség növényvédő szerekre – sőt vízre is alig. A hidropónia (föld nélküli, tápoldatban termelés) és az aeropónia (föld és tápoldat nélküli, a gyökerek permetezésével történő termesztés) elvén működő függőleges kertekben 90 százalékkal kevesebb víz felhasználásával lehet növényt termeszteni – ami nem elhanyagolható szempont most, hogy egyre ritkább kincs a tiszta ivóvíz.

Plenty Unlimited

Az ágazat legnagyobb vállalata a San Francisco-öbölbeli Plenty Unlimited Inc. A több mint 200 millió dolláros vállalat intelligens technológiát használ a beltéri növénytermesztésben. A növények 6 méter magas tornyokon nőnek, több tízezer kamera és szenzor megfigyelése alatt, a termelést pedig gépi tanulással optimalizálják. Ezzel a módszerrel negyven növényt tudnak bezsúfolni akkora helyre, amekkora korábban egynek volt elég.

A terméshozam a szabadföldi gazdálkodáshoz képest háromszázötvenszeres, miközben a vízfelhasználás kevesebb mint 1 százaléknyi. Ráadásul az ily módon termelt zöldség nem a gazdagok kiváltsága: a Plenty folyamatainak köszönhetően a hagyományos élelmiszerüzletek áraihoz viszonyítva 20–35 százalékkal olcsóbban tudják kínálni a termést.

A cég fő telephelye jelenleg San Francisco déli részén van, de rendelkezik egy 9000 négyzetméteres farmmal a Washington állambeli Kentben, egy beltéri farmmal az Egyesült Arab Emírségek területén, és több mint háromszáz farmot építenek Kínában.

AeroFarms

Az Egyesült Államok másik végén, New Jersey államban, Newarkban egy átalakított 6500 négyzetméteres gyárépületben az AeroFarms nevű vállalat évente körülbelül 900 ezer kilogrammnyi levélzöldséget termel napsütés és termőföld nélkül. Az üzemcsarnokokban mesterséges intelligencia által vezérelt LED-ek látják el az egyes növényeket pontosan az optimális fejlődésükhöz szükséges hullámhosszú fénnyel.

A tápanyagokat aeroponikus rendszerben közvetlenül a növények gyökerére permetezik, így nincs szükség termőföldre sem. Föld helyett újrahasznosított PET-palackokból előállított hálós szövetbe ültetik a zöldséget és a gyümölcsöt, és itt is szenzorok, kamerák és gépi tanulás segítségével szabályozzák az egész folyamatot.

Az exponenciális technológiák segíthetnek

Egyik farm sem elég nagy még ahhoz, hogy megoldást nyújtson a Föld népességének élelmezési problémáira, de az exponenciális technológiák az ő malmukra hajtják a vizet. A mezőgazdaságnak hatalmas előnye származik a fejlődésből.

Erre mutatott rá a Plenty vezérigazgatója, Matt Barnard is:

„Ahogyan a Google előnyt kovácsolt a technológiai fejlődés, a jobb algoritmusok és az adattömegek egyidejű kombinációjából, úgy [a függőleges növénytermesztés esetén is] ugyanennek lehetünk tanúi.”

A képet újabban robotok is színesítik. Jelenleg a függőleges kertek kiadásainak 50–80 százaléka a munkaerőköltség, de a Szilícium-völgybeli Iron Ox nevű vállalat már tervezett egy olyan 450 kilogrammos robotot, amely akár 360 kilós növényládákat is gond nélkül hoz és visz.

A növénytermesztés tehát nemcsak magasra tör, hanem erősödik, okosodik, és – ami a legfontosabb – egyre hatékonyabb.

A fenti cikk Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyvének szerkesztett részlete.

Miképpen formálják át az egymást erősítő technológiák napjaink vezető iparágait? Milyen változások várhatók a táplálkozás, a közigazgatás és a környezetvédelem területén? Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író megvizsgálják, hogyan befolyásolják az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés újabb hullámai hétköznapi életünket és társadalmunk működését. A könyvet megrendelheti itt kedvezménnyel.