Orbánék visszakoztak, Brüsszelnek nem tetszhetett a magyar helyreállítási terv

Szégyen a futás, de hasznos – így jellemezhető az a váratlan fordulat, amelyet a magyar miniszterelnök szombaton Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalásai során tett meg. Másnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Vasárnapi Újság című rádióműsornak szűkszavúan csupán annyit mondott: Orbán Viktor „egyértelművé tette, hogy Magyarország a saját újraindítási tervét az alap vissza nem térítendő támogatási részére fogja beadni”. Ez azért meghökkentő s némi kapkodásra utaló változás, hiszen a publikus tervezet a teljes keret, pontosan 5797 milliárd forint felhasználását irányozta elő, és márciusban a parlamenti vitanapon is ezt ismertették. Gulyás ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a hitelt 2023 végéig bármikor igénybe lehet venni, és „szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja” azt. Ebből következően feltehetőleg csak azokat a fejezeteket küldi el április 30-áig Brüsszelbe, amelyek támogatására bizton számíthat. Ezek közé sorolta a kancelláriaminiszter a felsőoktatás és az egészségügy fejlesztését, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, illetve egyebek mellett „az agglomerációs HÉV-fejlesztéseket”. Utóbbit egyébiránt a publikus tervezet még úgy mutatta be, hogy ahhoz szükség lesz a hitelre. 

Az ablakon bedobott pénz: miért nem kell az uniós források több mint fele a kormánynak?

Egy hete még úgy volt, hogy Magyarország közel 5800 milliárd forintot igényel az uniós helyreállítási alapból, aztán Orbán Viktor elment Brüsszelbe és ezt a pénzt lealkudta 2500 milliárdra. A terveket három nap múlva kell beadni, miután az előzőt a miniszterelnök kidobta a kukába - persze az is lehet, hogy valójában eddig sem számoltak a hitellel.

Ilyen mértékű olcsó forrásról aligha lehet könnyedén lemondani. Azért kényszerülhetett rá a miniszterelnök, mert a hivatalos nevén Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervének elkészült változata nem ment volna át a bizottsági szűrőn. A terv keretében a magyar gazdaság – kerekítve – 2510 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és 3380 milliárd forint kedvezményes hitelt vehet igénybe, mégpedig a szokásos hétéves költségvetés 10 780 milliárd forintját megfejelve. A 2510 milliárdra továbbra is igényt tart, mégpedig mielőbb. A 3380 milliárd forint kedvezményes hitel sorsa most bizonytalanná vált, pedig nem bagatell összeg, épp ennyit szán a kormány az idén öregségi nyugdíjra; nagyjából a várható hazai össztermék 6,5 százalékát éri el.