Az államosított közmédia újraszabályozása. Az emberközelivé tett harácsolás, a luxizás. A Magyar-kormány által fontolgatott vagyonadó és az igazságtétel. Trump születésnapi ketrecharcosai és az iráni béke meg nem talált megoldóképlete. Farkas Zoltán ajánl cikkeket az e heti HVG-ből.
„A vagyonadót a nagy jövedelemkülönbségek alkotmányosan is igazolják” – véli egy ismert jogtudós Németországban, ahol ez az adó három évtizede éppen alkotmányossági aggályok miatt szűnt meg. A magyar változat most készül, és az első szakvélemény szerint „rosszul céloz”, ráadásul nem is a leghatékonyabb módja az állami bevétek növelésének.
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
A köznapi szóhasználatban Matolcsy György személyéhez kötött, szövevényes MNB-ügyről a rendőrség és az ügyészség közös sajtótájékoztatón számolt be. Sem Matolcsy György, sem fia, Matolcsy Ádám, de Somlai Bálint neve sem hangzott el.
A Költségvetési Tanácsnak formálisan vétójoga van ugyan, ám az adósságszabály elvétéséhez nem fűződnek konkrét, jogilag definiált szankciók. Horváth Gábor elnök szerint a fő mutatók bizonyos mértékű eltérésekor szükséges lenne a költségvetési törvényt is módosítani.
Balog Zoltán vallomása és a kegyelmi ügy mélyebb összefüggései. Portréinterjú a botrányt kirobbantó Vidéki Prókátorral. A NER világának újabb sokmilliárdos titkai impozáns lenyúlástani áttekintéssel. A rendszer lebontásának jogi nehézségei. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Az új jegybanki vezetés fordulatot hajtott végre, amit a befektetők is elismernek – üzente az Országgyűlés illetékes bizottságában Kármán András, aki a Pénzügyminisztérium és az MNB közti jó együttműködésre számít. Az elmúlt negyedszázadban erre alig akadt példa.
A Magyar Péter választási győzelmét követő eufória gyorsan párologhat. Az első negyedévben a gazdaság életjeleket mutatott ugyan, azonban három év stagnálása után súlyos egyensúlyi zavarokon kell úrrá lenni a pályamódosításhoz.
Miközben a magyar kormány a közelmúltban kizárólag külső tényezőkkel – szankciókkal, piaci zavarokkal, háborúkkal – magyarázta a gazdaság stagnálását, több uniós tagállam képes volt gyors növekedésre. Némelyik saját recept alapján, mások uniós támogatással, illetve a kettő ügyes kombinációjával.
Mark Rothko élő és lélegző képei Firenzében, Harold Pinter abszurdja a Katonában, Schumann és Wagner a Fesztiválzenekar előadásában. Kulturális ajánló.
Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben készen állunk arra, hogy segítsük az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnénk a feleslegessé vált ingatlanokat értékesíteni – summázta törekvéseit Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.
Simor András után egy másik korábbi jegybankár, Király Júlia is részletesen beszélt arról, hogyan kényszerült távozni egy nemzetközi pénzintézet vezetéséből.
Erős kiigazításra lesz szükség viszonylag hamar, de ha az új kormány valóban komolyan veszi a kritikus helyzetben lévő költségvetés rendbetételét, 2030-ra be lehet lépni az euróövezetbe – véli Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem vezető kutatója, aki szerint a túlzott hiány veszélyezteti a Magyarországnak járó támogatásokat.
A HVG megszerezte Simor András volt MNB-elnök búcsúbeszédét, ami akkor hangzott el, amikor a bankár távozott az Erste Group felügyelőbizottsági tagságából 2024 tavaszán.
Ha 2010-ben a Gyurcsány–Bajnai-kormány a korabeli fideszes vádak szerint 63 csontvázat hagyott az utódjára a költségvetésben, eltitkolva annak tényleges állapotát, akkor a tizenhat esztendő után távozó Orbán-kormány mostani öröksége egy komplett köztemető lehet.
Sort kell keríteni a családi pótlék és a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére, a minimálbér adójának csökkentésére – véli Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke, volt pénzügyi államtitkár.
A Tisza Párt első intézkedéseinek a Roosevelt elnöktől származó száznapos program szellemében a közbizalom helyreállítása köré kell szerveződniük – véli Csaba László akadémikus közgazdász.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az EU-s pénzek mellett az is prioritás az új kormány számára, hogy minél előbb állítson össze egy új költségvetést.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint a Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy kibéküljön az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a nyugati országok befektetőivel.
Oblath Gábor közgazdász szerint a kétharmados Tisza-többség legsürgősebb feladata az, hogy helyreállítsa a magyar kormány iránt súlyosan megrendült nemzetközi bizalmat.
