Nem sikerült kilúgozni Veszprém 2023 Európa kulturális fővárosa pályázatát, de a kabinet úgy intézte, hogy az egyház is jól járjon, az ellenzéknek viszont nem osztanak lapot a projektben.
„Nem épületekbe, hanem az emberekbe akarunk befektetni” – hallgattuk irigykedve 2010-ben Essen, Európa akkori kulturális fővárosa (EKF) polgármesterének szavait, amikor a címen vele osztozó Pécs már éppen belefulladni látszott folyamatosan csúszó és fenntarthatatlan ingatlanjainak építésébe. Utóbbi logikus következménye volt annak, hogy a pécsi civilek elképzeléseinek megvalósítása helyett a politika vette át a fő szerepet a szervezésben, és az állami milliárdok lehívása lett a program lényege.
A veszprémi tervezést végigkísérte egyfajta Pécs-fóbia, próbáltunk tanulni az ottani tapasztalatokból
– mondja Mészáros Zoltán, a VeszprémFest és egy helyi turisztikai vállalkozás tulajdonosa, a 2023-as EKF-et lebonyolító, többségében önkormányzati tulajdonú zrt egyik vezetője, a pályázati koncepció egyik kidolgozója.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
