Tiborczék újabb ingatlanos kártyát húztak elő

Hite és pszichológiai végzettsége felvértezi a kormányzati lejáratókampány ellen – erről is beszélt a HVG-nek Bódis Kriszta, a Tisza Párt önkéntes segítője. Ha a szakemberek elzárkóznak a közélettől, akkor politikai kalandorok és csinovnyikok töltik be a szakértői pozíciókat, ahogy történik is a NER-ben – ezt is mérlegelte, amikor a Tisza Párt társadalompolitikai tanácsadójának állt, vállalva a propaganda támadásait. Magyar Péter szerinte szuperhőssé vált a többség szemében.

A koronavírus eredetéről szóló vitákat is felélesztheti Donald Trump döntése, amellyel korlátozza a biotechnológiai kutatások egy vitatott formáját. Miért veszélyesek a funkciónyeréses kísérletek, amiket Amerikában hol engedélyeznek, hol betiltanak?

A diétázók általában igazi mumusnak tartják a kenyeret, pedig nem feltétlenül kell lemondani róla, ha mértékkel fogyasztjuk, és persze az sem mindegy, melyiket választjuk. A kézműves pékségekben kicsit mélyebben a zsebünkbe nyúlva könnyebb jó minőséghez jutni, de mit találhatunk a nagyobb diszkontláncok polcain? Trenka Andrea Petra dietetikus a HVG-nek elmondta, mit keressünk, ha egészséges kenyeret szeretnénk hazavinni, és mi az, amit érdemes elkerülni.

A Kádár-érában bevetett sajtóelnémítási módszereket kreatív formában alkalmazza az Orbán-kormány, csakhogy még az állampárt kézi vezérlése sem tudta elnémítani a demokratikus ellenzéket, amely komoly kockázatokat is vállalva, de megtalálta a módját, hogyan szóljon a nyilvánossághoz.

„Akit ez nem érint, annak nincs mit kérdeznie” – mondta Kocsis Máté az „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmakra, és más kormánypárti politikusok is hasonlóan próbálták elmagyarázni, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését előkészítő jogszabály nem is az, aminek látszik. Legújabban pedig Gulyás Gergely írta le Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos letartóztatási szándékáról, hogy „aki betartotta a törvényeket, és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!”. Ám ha végigtekintünk a magyar történelmen, van okunk összerezzenni, ha ezt az érvelést halljuk.

A rendszeresen új helyre költözés vagy a több tudományos műhely közötti időmegosztás akár évekkel is lerövidítheti azt az időt, amennyi a később tudományos áttörésként értékelt alapötletek megszületéséhez szükséges.