A fotográfia ereje el tudja emelni a valóságot - 90 éves Keleti Éva

Keleti Éva Budapesten született 1931-ben. 1949-től az ELTE Természettudományi Karának fizika-kémia szakán tanult. Nyári gyakorlatát a váci Forte gyárban végezte, és hogy értsen valamit a fotózásból, a Magyar Fotó Vállalatnál próbált ismereteket szerezni. Megérezve a fotólabor illatát, beleszeretett a műfajba, és 1951-ben otthagyta az egyetemet. A riportertanfolyamot Vadas Ernő és Langer Klára tanítványaként végezte el. 1955-től riporter volt a Magyar Fotónál, majd jogutódjánál, a Magyar Távirati Irodánál (MTI), 1976 és 1989 között az Új Tükör képszerkesztője és fotóriportere, 1991-től a HT Press, a Gamma Képügynökség, 1992-től az Europress fotószerkesztőségének vezetője volt, ahonnan huszonkét év után, 2014-ben távozott. A 2000-es évek elejétől az MTI-nél a nemzeti hírügynökség fotókincseiből válogató, Riportművészet című fotóalbum-sorozat szerkesztője volt. 1976-ban sajtófotót tanított Indiában a Press Institute felkérésére, de a Magyar és a Nemzetközi Újságíró Iskolában is oktatott.

A színházi fényképezésben iskolát teremtett, fotóinak legtöbbje a színpadi eseményről szól, némelyik a magyar fotótörténet emblematikus darabja lett. Tímár Józsefről készült képe, ahogy a nagybeteg művész megemeli bőröndjét, hogy színpadra lépjen Az ügynök halálában, balettos képei, a Latinovits-Ruttkai párosról készült sorozata a fotótörténet klasszikusai lettek. Közel tudott kerülni a színészekhez, akik - a hiúságot is félretéve - elfogadták szempontjait, beállításait, és nem csak elfogadták, be is fogadták. Képei személyessége, közelisége ennek köszönhető, valamint a színház és a színészek iránti szeretetnek, amely egész pályafutására jellemző. Az elkapott jelenetek, arcok mögött persze sok ezer óra, sok százezer kattintás húzódik meg. Így örökített meg felejthetetlen pillanatokat a színpadon és a magánéletben is.

Visszapillantás: Keleti Éva életmű-kiállítása - Nagyítás-fotógaléria

Visszapillantás. Keleti Éva alkotóként, és a szakma szervezőjeként egyaránt meghatározó személyisége a magyar fotográfiának. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Budapest Galéria kiállítótermében nyílik reprezentatív kiállítása augusztus 25-én. Színes tematikájú riportfelvételei, színház- és táncfotói, ikonikussá vált portréi mellett a fotóművész más oldalait, iróniába hajló látásmódját, klasszikus riporteri mentalitását vagy műtermi felvételeit is megismerheti a közönség.

Fiatalon elhatározta, hogy hatvanéves korában - bármi lesz is akkor - leteszi a fényképezőgépet. Úgy gondolta, hogy a fotográfiáról sok mindent, sokféleképpen lehet elmondani. "Ha mások munkáival foglalkozom, ha kiállítást szervezek, ha könyvet szerkesztek, ez majdnem ugyanaz, mintha fotografálnék, csak más kifejezési eszközökkel" - mondta, és így is tett. 2019-ben azonban ismét fotózni kezdett, újra felkereste régi kedves modelljeinek egy részét, de sokan, több tucatnyian, főként fiatal művészek először álltak kamerája elé.

Képein túl nemzetközi kapcsolataival is sokat segít a magyarországi fotózásnak. 1990-ben a Magyar Fotóriporterek Társaságának alapító tagja, 1997-től elnöke volt. Több alkalommal tagja volt a World Press Photo és az Interpress Photo zsűrijének. 2015-től a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke.

Művészetét 1975-ben Balázs Béla-díjjal, 1987-ben érdemes művész címmel, 1997-ben Arany Tulipán-díjjal (World Press Photo), 1999-ben életműdíjjal, 2000-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2005-ben Táncsics Mihály-díjjal, 2007-ben Aranytollal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal, 2013-ban kiváló művész címmel, 2014-ben a Vígszínház egykori direktora emlékére alapított Harsányi Zsolt-emlékdíjjal ismerték el. 2017-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "a hazai színházi élet kulisszák mögötti világának dokumentarista stílusú, valósághű megörökítését szolgáló, példaértékű szakmai alázattal végzett művészi munkája elismeréseként", és ebben az évben megkapta a Radnóti Miklós antirasszista díjat is. 2019-ben Budapestért Díjjal ismerték el.

Kontakt - kiállítás Keleti Éva portréiból

Még soha sem publikált képeiből állít ki 85-öt a Magyar Nemzeti Múzeumban az idén 85 éves Keleti Éva. A november 20-ig látható kiállítás anyaga az alkotó MTI utáni időszakában, 1976 és 1991 között készült, amikor az Új Tükör, majd a Színházi Élet képszerkesztője lett.

2004-ben jelent meg Oly távol és közel című albuma. 2007-ben az MTI Film Színház Muzsika könyvsorozatot indított, amelyben neves művészekről készített fotói jelentek meg. Nevéhez fűződik számos jelentős, de elfeledett fotóművész munkásságának "újrafelfedezése". Ezek közül is kiemelkedő volt Várkonyi Lászlónak, az 1930-50-es évek egyik legjelentősebb magyar portréfotográfusának hagyatékát bemutató kiállítása 2010-ben, és az MTI albumot is kiadott Várkonyi fotóiból.

Budapesten és vidéken számos kiállításon volt látható munkássága, a Színházi Adattár több ezer képét őrzi. 2016-ban Kontakt - Keleti Éva fotói címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, művészekről készített, eddig kiállításon nem szerepelt 85 felvételéből. 2017-ben fekete-fehér fotóiból nyílt rendhagyó kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában. Hat évtizedes életművét a Műcsarnok 2019 végén, 2020 elején Élet/Kép címmel hatalmas sikert aratott retrospektív kiállításon mutatta be.

A fotográfia ereje el tudja emelni a valóságot, ami úgy válik szimbólummá, hogy észre se vesszük

- fogalmazott egy interjúban. A fotóművészt nemrég a Fidelio kérdezte, többek között arról, mi mindenre tanítja a fotózás.

Néha többet tudok valakiről, mint egy orvos. Valaki bejön a szobába és azonnal kategorizálom magamban, hogy jó, vagy rossz ember. Volt olyan is, hogy egy megérzésem csak évek múlva igazolódott be. Nagyon hinnék az ezotériában, de nem engedem meg magamnak. (…) A mai napig komoly erőt kell kifejtenem, hogy ellenálljak! Beszélünk valakiről, majd egy perc múlva megszólal a telefon és éppen ő van a vonalban. Miért? Millió ilyen dolgot mondhatnék. (…)

Keleti Éva felidézte, két évvel ezelőtti visszatérésekor mennyit vacakoltak Törőcsik Mari már kész anyagával. "Mi az, amit le lehet adni, és mi az, amit nem. Mert nem szabad, hogy az emberekben – utolsó pillanatnak – az maradjon meg. Érted? Borzasztó, itt mennyi minden játszik össze. És ezen felül hozzájön, hogy mit látsz meg az életből, mi az, ami neked tetszik. Ami lehet, hogy a világnak nem fog. Ha mondjuk egy tyúk felkap egy szem kukoricát, és azt lekapod, meghódíthatod vele a világot. Te meg közben azt sem tudod, mit csináltál…"

Tavaly készült interjúnk Keleti Évával ide kattintva elérhető:

Keleti Éva: "A fotó nem hazudik, nem írható át, mint a történelemkönyvek"

A színházi fotózásban iskolát teremtett, egyes képei ma már múzeumban őrzött kincsek. A rendszerváltás után több mint 20 évig letette a fényképezőgépet, de a tavalyi életmű-kiállítására már 50 új fotót is készített. Portréinterjú Keleti Évával.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: