Amikor gyereket vállal az ember, akkor sokkal hosszabb távra tervez, mint egy kormány választási ciklusa. Fogalmunk sincs arról, milyen lesz az ország a következő röpke két évtizedben, azt pedig, hogy mondjuk egy most születő gyerek milyen világban megy majd nyugdíjba valamikor 2090 körül, még elképzelnünk is lehetetlen.
Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára. A sorozat korábbi részeit
ide kattintva érik el.
De akkor számít egyáltalán, hogy a kormány épp miként támogatja a gyerekvállalást, vagy teljesen ettől függetlenül döntenek a párok? Vagy – hogy ezt az egészet megfordítsuk – ha létezne valami olyan kormányzati módszer, amivel hatalmasat lehetne dobni a születésszámokon, lenne legalább egy ország, ahol látszana valamilyen ok-okozati kapcsolat a politika és a születések között.
Ezen a ponton mi, magyarok szerencsés helyzetben vagyunk, a téma egyik legizgalmasabb kutatása ugyanis pont a magyar példákat nézte át. A Tárki 2022-es Társadalmi riportjában jelent meg Spéder Zsolt és Murinkó Lívia írása, akik az 1985 és 2016 közötti kormányaink családpolitikáit nézték meg, és azt keresték, volt-e a kormányok döntéseinek bármi köze a gyerekvállaláshoz.