Egyre valószínűbbnek látszik, hogy a lengyel kormánypárt, a PiS a hatalom megtartásáért nemcsak az uniós segítségről hajlandó lemondani, hanem Lengyelország EU-tagságáról is. A lengyel Politikai Kritika mozgalom vezetőjének véleménycikke.
A Szovjetunió összeomlása után Lengyelország álma az volt, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A nácik és a kommunisták pusztítása után újrakezdést akartak, a nyugati megérkezés vitán felül álló közös cél lett. Még II. János Pál is állást foglalt, és támogatta hazája belépését. 2003-ban a választók több mint háromnegyede szavazta meg az uniós tagságot.
Tizennyolc évvel később kilencven százalék közelében áll az EU-tagság támogatottsága;
erősebb, mint bármely lengyel kormányé volt valaha. Két oka van ennek: a nemzetbiztonság és a gazdaság. Az EU-t a lengyel függetlenség biztosítékának látják, az orosz fenyegetés évszázadai után. Amikor végignézik, hogyan kínozza Oroszország Ukrajnát, a lengyelek a saját végzetüket látják, amitől csak az EU és a NATO védi meg őket.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
