Hogyan lehet kiszámolni, mekkora gazdasági kárt okozhat a klímakatasztrófa?

Borzasztó hatása lehet a klímakatasztrófának, ha nem lesz nagy változás a közeli jövőben – ezt a mondatot bárki gyakran elolvashatja, aki egy kicsit is figyel a hírekre. Nem csoda, hogy a közgazdászok közül is egyre többen foglalkoznak azzal a kérdéssel: miként lehet számszerűsíteni a klímaváltozás költségeit? Hogyan mérhetjük mindezt, és hogyan építhetjük be a gazdasági modelljeinkbe?

Az alapszintje az ilyen kutatásoknak – már amennyire egy több évtizedes előrejelzésnél lehet alapszintről beszélni – az, hogy lebontják olyan részletekre a klímaváltozás lehetséges hatásait, amelyeknek a költségéről már most vannak ismereteink, és ezeknek a mostani ára alapján készítenek becslést a jövőről. Szemléletes példája ennek a Natural Resources Defence Council egy kutatása, amelyet ugyan még 2008-ban adtak ki, tehát a legfrissebb számítást nem ebben lesz érdemes keresni, de a módszertant annyira jól összefoglalták, hogy amiatt megéri átnézni: ebben a hurrikánkárok, az energiaszektor árainak változásai, a víz ára és a tengerszint emelkedésével eltűnő ingatlanárak alapján becsültek 2025 és 2100 közöttre globálisan 1873 milliárd dollár költséget.

De lehet ennél sokkal bonyolultabb, részletesebb kutatásokat is készíteni. A téma talán leggyakrabban idézett kutatója William Nordhaus, a Yale Egyetem professzora. Ő 2018-ban kapott Nobel-díjat, de azon kevés közgazdász egyike, akik már jóval ez előtt sokat szerepeltek a mainstream médiában és a politikusok is szívesen idézték. Nagyjából ötven évvel ezelőtt, pályakezdőként kezdett el azon gondolkozni: ha egyszer feltételezhetjük azt, hogy a gazdaság működtetése környezetszennyezéssel jár, mit lehet tenni, hogy ezt figyelembe vegyék a közgazdasági modellek is?