A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Nem sokkal az után, hogy az Apple rendezvényén színpadra lépő Steve Jobs leleplezte a valóban okos telefonok korát elhozó első iPhone-t, a Microsoftot akkoriban vezető Steve Ballmer egy interjúban nem túl nemes egyszerűséggel kinevette a készüléket, melynek érezhetően már a koncepcióját sem igazán értette. A 2007-ben történt eset jól mutatja, miért is nagy dolog, hogy másfél évtizeddel később az Apple, a Microsoft, a Samsung, a Facebook és megannyi kisebb vállalat is egymáshoz hasonlóan gondolkodik arról, mi lehet az okostelefonok után következő nagy dobás.
Nem is olyan régen még az okosórákról szólt a fáma. A telefonokhoz kapcsolódó kiegészítőként vagy akár a mobilt kiváltva teljes értékű eszközként is használható készülékekről azonban kiderült, hogy haszonrátájuk viszonylag alacsony, ráadásul a drágább, 100 ezer forint feletti modellek jóval kevesebb ember fantáziáját mozgatják meg, mint ahogy azt a gyártók remélték. Eggyel jobb a helyzet a – hear mint hallani és a viselhető technológiára utaló wearable kifejezésekből összeütött – hearable néven emlegetett kategóriával, melyre ugyan váratlanul nagy igény mutatkozik, ám a vezeték nélküli fülhallgatók legtöbbje harmad-, ötöd-, tizedáron kel el, mint a profithalmozó okostelefonok.
