Ha az ellenzék hatalomra jut, jogállami forradalom nélkül legfeljebb biciklisávokat festhet

Rosszabb, mint a privatizáció – mondja név nélkül a HVG-nek az egyik kormányzati szereplő a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról –, mert ott legalább valamit fizettek az állami vagyonért, itt viszont ingyen vihetik. Érthetetlen, hogy a sajtó és az ellenzék számára nem ez az elsőrendű téma – teszi hozzá egy állami intézmény vezetője. Vagyis az államigazgatáson belül is ellenérzéseket szül a kormány példátlan vagyonkimentése.

Az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok tulajdonba kapják a korábbi állami vagyont, legyen az egyetem, kastély, palota, részvénycsomag, üdülő, cég, termőföld vagy sziget. Miután az alapítványok számára az állam az alapítói jogokat is átadja legkésőbb 2022-ben, a kör bezárul: az öt kormányközeli kurátor leválthatatlanná válik, eladhatják, megterhelhetik a korábban állami vagyont. Az alapítványi vagyon a középkori uralkodók által híveiknek „örök időkre” adományozott hűbérbirtokhoz hasonlít, a kurátorok is elsősorban hűséggel tartoznak a donátornak.

Ez nem csupán vagyonkimentés, hiszen teljes ágazatokat vonnak ki az állam fennhatósága alól, például a felsőoktatást. Ma már könnyebb felsorolni azokat az egyetemeket – ELTE, budapesti Műegyetem, Zeneakadémia, Képzőművészeti Egyetem –, amelyek állami tulajdonban maradnak, legalábbis a pillanatnyi állás szerint.

A kormány eddig 31 közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról döntött, ezek együttesen már több ezermilliárd forintot hasítottak ki a köztulajdonból (mindezeket részletesen mutatjuk az alábbi infografikákon).

• A legnagyobbak egyenként is több százmilliárd forinton ülnek,
• a következő csoport több tízmilliárd forintot visz magával,
• vannak a többmilliárdos vagyonúak,
• és még van további 11 egyetem, amely legalább a saját épületeit megkapja.