Ahogy nagyon sajátos magyar szervezett bűnözés épült ki az Európai Unión belül az Európai Unió forrásainak megszerzésére, eltulajdonítására, úgy nagyon sajátos magyar virtusra, társadalmi önismeretre, munkára van szükség ennek felszámolásához. De a jogot jogszegéssel nem lehet helyreállítani. Nem, nem, soha.
Az orbáni felfogás szerint ellenzékben védelmezni, a hatalomban viszont kiiktatni kell a fékek és ellensúlyok rendszerét. Orbán Viktor az elmúlt 16 évben a független intézményeket mind letarolta, az élükön hátrahagyott, hozzá hű emberek elmozdítása próbára teszi a demokráciát.
Dőlnek a NER-es csontvázak, így az is nyilvánvaló lesz, hogy a Fidesz nem is darálta be az intézményeket. A rendőrök, hivatalnokok mindig is tudták, mit kell tenniük, csak inkább nem csináltak semmit.
Tizenhat év eltelt azóta, hogy a Fidesz utoljára választási programot írt, így bőven lett volna idejük arra, hogy megvalósítsák azokat. Éppen ezért itt az idő mérleget vonni: megnéztük, a 2010-es 40 pontból mit tudtak valóra váltani, mivel próbálkoztak sikertelenül vagy részsikerekkel, és melyek voltak azok az ígéretek, amelyekből semmi sem lett.
A hatalom a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendeletében leszögezi: az általa írott jog és végrehajtása tökéletes, jogorvoslatra tehát nincs szükség. Az Alkotmánybíróság még visszafoghatná, de az ellenkezőjét teszi.
Sokszor leírták már az Orbán-kormány politikája kapcsán, hogy ennél lejjebb már nem lehet süllyedni a jogállamiság kiüresítésében – aztán mégis kiderült, hogy lehet. A minapi történések azt bizonyítják, hogy a Fidesz szemében a jog már nem az igazságot, hanem az aktuális hatalmi érdeket szolgálja.
A populisták, mielőtt autokratákká válnának, sokszor kleptokráciát alakítanak ki, ezt látjuk Magyarországon, ám egyre inkább az USA-ban is. Trump imperializmusa nem sokban különbözik Putyinétól, csak nem annyira véres. Putyin számára nagyon nagy veszteség, ami Venezuelában történik. Grönland nem ér annyit, hogy miatta összeomoljon a NATO. Trump az egész civilizációra veszélyt jelent. Témák és vélemények a világsajtóból.
Vissza lehet-e szerezni a korrupt módon eltűnt állami vagyonelemeket? Milyen kockázatai vannak, és hogyan mehet végbe az elszámoltatás a NER után? Hogyan függ össze mindez a jogállamiság helyreállításával? Mi a tétje annak, hogy ellenzéki győzelem esetén kétharmados többsége lesz-e az új hatalomnak? A jövő évi választások közeledtével egyre többször merülnek fel ezek a kérdések. Ligeti Miklós és Martin József Péter, a Transparency International Magyarország szakértőinek álláspontja.
Koen Lenaerts egy előadásában bírálta a magyar oligarcharendszert. Magyarország elvesztheti a befektetésre ajánlott besorolást. Brüsszel új migrációügyi javaslata a mostani helyzetben teljesen esélytelen. Trump veszélyesen élt az idén, de második elnöksége átalakítja mind Amerikát, mind a világot. Az eddigi legkeményebb tél várhat Ukrajnára, ha nem kap fegyvereket nyugatról. Van, amiért örülni kell a hatalmas ukrajnai korrupciós botránynak. Témák és vélemények a világsajtóból.
Így akarja felhívni a figyelmet, hogy mekkora jogsértés történt, amikor 24 éves, antifa aktivista gyerekét szerinte jogellenesen adták ki Magyarországnak.
Pokol Béla ötletelése után felmerül a kérdés: milyen jogi megoldásokkal lehetne megkötni a választásokon győzelemre esélyes Magyar Péter kezét? De a jövő évi választás előtt kérdés az is: kétharmad nélkül miként bonthatná vissza egy új kormány az Orbántól örökölt autokráciát?
Ahogy egyre több fronton vív reménytelen jogcsatákat az Orbán-kormány az EU Bíróságán, úgy válik mind világosabbá a stratégiája: ha bukik, akkor sem veszít, mert nem vagy csak részben hajtja végre az ítéletet. Egy új kormány könnyen jogi aknamezőn találhatja magát.
„Ha elfogadják a parlament honlapjára felkerült tervezetet, akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal gyakorlatilag bármilyen vállalatra vagy szervezetre rásütheti: sérti Magyarország szuverenitását. Ennek alapján pedig jelentős szankciókat lehet majd alkalmazni” – kommentálta a HVG-nek a kormány által „átláthatósági törvénynek” nevezett jogszabálytervezetet Stánicz Péter alkotmányjogász. Szerinte nem világos, hogy pontosan milyen cselekedetet büntetnek majd. Éppen ezért várhatóan dermesztő hatása lesz a törvénynek, sokan ugyanis inkább „visszafogják” magukat, csak hogy elkerüljék a büntetés lehetőségét is.
Az amerikai elnök ugyanazokat a célpontokat támadja, mint korábban a Fidesz és a PiS, vagyis az igazságszolgáltatást, a sajtót és az egyetemeket, de ő már túltett az illiberális magyar és a lengyel modellen. Merthogy gyorsabban cselekszik és keményebben lép fel. Így vélekedik a Le Monde volt főszerkesztője, a szerkesztőbizottság elnöke.
Meglehetősen furcsa Mészáros Lőrinc exvejének kartellügye. Amely egyébként Mészáros Ágnes kartellügye is, 2022-ben, a válás előtt még érdekelt volt férje cégében. A szóban forgó közbeszerzést Mészáros Lőrinc érdekeltsége nyerte, a kartellező exvő ajánlata a bírálatig sem jutott. A legfurcsább, hogy az amúgy közbeszerzésbajnok Homlok Zsolt miért pont a válás környékén “buktatta le magát”. Gyanítható, hogy a jogállam kicsavarásával kiosztott NER-büntetésről van szó.
Nem célom provokálni az olvasót. Mindazonáltal nem hallgathatom el, hogy Till Tamás gyilkosát haladéktalanul szabadon kellene bocsátani. Elfogadhatatlan, hogy a törvény alkalmazói (a rendőrség, az ügyészség és a nyomozati bíró) politikai nyomásra felfüggesztették a joguralom mellőzhetetlen tételét és az elkövetés időpontjában irányadó rendelkezések helyett az aktuális pártérdekeknek megfelelő döntést hoztak. Vélemény.
Felháborító, valóban, hogy a nyomozás során elkövetett súlyos hibák miatt büntetlenül lehetett brutális módon meggyilkolni egy fiút, aki most harmincas évei közepén járna. De ettől még precedenst kellene teremteni, hogy visszamenőleges hatályú törvénykezéssel, vagyis törvénytelenül bebörtönözhetnek egy embert, ha a politikai érdekek úgy kívánják?
Az EU diktál a kormányoknak – szól az unalomig csépelt orbáni frázis az uniós jogalkotás és a nemzeti kormányok törvényhozói munkája kapcsolatáról. Az európai választások előtt érdemes tisztázni, ki miről hogyan dönt a brüsszeli bürokráciában.
Az orbáni Alaptörvény egyes változatainak eddigi átlagos fogyaszthatósági ideje kevesebb mint egy év volt. A 13. kiadás elfogadását az EP-választásokat követő parlamenti ülésen tervezi a kormány.
Moziban fordul elő, hogy az ember nem tudja, oda merjen-e nézni vagy sem. Fontos dolog történik éppen a sztoriban, csak baromi kellemetlen látni.
