"Már értjük, hogy szigetelni kell a házat, de ott még nem tartunk, hogy levegőt is kapjunk"

Penészedő falakat, csempén lecsorgó páracseppeket, növekvő szén-dioxid-koncentrációt és tömegesen romló lakóklímát vizionálnak a szakemberek az otthonfelújítási támogatás delíriumában végzett nyílászárócserékkel és hőszigetelésekkel kapcsolatban. A vonatkozó felmérések szerint ugyanis a belső felújítási munkák mellett ez a két terület, valamint a tetőcsere mozgatta meg legjobban a felújítást tervezők fantáziáját.

A nagy hatásfokú szigetelési megoldásoknak és nyílászáróknak azonban van hátulütőjük; Szabó Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Épületgépészeti és energetikai tanszékének docense szerint ezek miatt a természetes légcsere a korábbi értékek tizedére csökken. A szükséges mennyiségű, napi két-háromszori kereszthuzatos átszellőztetés pedig sem télen, sem nyáron nem életszerű követelmény.

„Most rengetegen cserélik ki a régi nyílászáróikat új, tökéletesen záró, hang- és hőszigetelő termékekre. Aztán mi odamegyünk, és azt kérjük, hogy szüntessék meg a tökéletes légtömörséget?

Érthető, ha tiltakoznak”

– mondja Murányi Sándor, a Murányi Épületgépészet Kft. ügyvezetője. Pedig tényleg ez lenne a megoldás, hiszen szellőztetőrendszer hiányában a légtömör nyílászárók drasztikusan rontják a lakótér élhetőségét, és számos egészségügyi, valamint épületfizikai problémát okozhatnak.

Naponta átlagosan több mint 11 ezer liter levegőt lélegzünk be, aminek egyénenként változó, de egyre elhanyagolhatóbb része (nagyjából a tizede) kültéri, és ebből még kevesebb tiszta. A hőszigetelés ellenére pedig jellemzően annyira még hidegek maradnak a sarkok, hogy a nem szellőztetett belső terek megnövekedett páratartalmával együtt ideális feltételek teremtődnek a penész megjelenéséhez.