Vannak veszélyei Orbán Viktor kampányígéretének a 200 ezres minimálbérről

Örök élet, ingyensör – a Fidesz választási ígéretei már-már megkülönböztethetetlenek a kétfarkú kutyáról elnevezett viccpártétól, miután a gyermekes munkavállalók adó-visszatérítése után a 200 ezer forintos minimálbér is bekerül a következő nemzeti konzultáció kérdései közé. Pedig erre még a többinél is nagyobb kár tintát pazarolni, hiszen ki ne akarná, hogy az állam pénzt szórjon a nép közé, a legrosszabbul keresők pedig valamivel többet vihessenek haza?

Ráadásul a minimálbér-emelés menetrendszerű dolog, kisebb vagy nagyobb mértékben minden évben szerét ejtik. A 200 ezer persze bruttó összeg, amiből a dolgozó 133 ezer forintot kap kézhez (családi adókedvezménnyel többet). Orbán Viktor vagy nagyon hiányos szakmai felkészítést kapott a bejelentés előtt, vagy pedig rafinált politikus módjára egy majdnem automatizmusból próbál kampányfegyvert kovácsolni az országgyűlési választás előtt. A minimálbér mértéke ugyanis 2018-tól 2020-ig óraműpontossággal évi 8 százalékkal emelkedett. Ha ez az ütem folytatódik,

2023-ban az összeg meghaladta volna a 200 ezer forintot,

márpedig a járvány előtt semmi sem indokolta, hogy ne folytatódjon. A kormány, illetve a munkáltatói és munkavállalói képviseletek 2016-os nagy bérmegállapodása épp arról szólt, hogy az állam 2022-ig folyamatosan csökkenti a vállalkozások terheit, cserébe jelentősen emelkedik a minimálbér, továbbá a vállalati szektor általános bérfejlesztéseket hajt végre.

A megállapodás része a szociális hozzájárulási adó csökkentése, ebből még 2022-re van egy lépés, és akkor esedékes a szakképzési hozzájárulás eltörlése is. Ezek együtt a munkáltatói terhek további 2 százalékpontos mérséklését eredményezik. Erre hivatkozva a kormány a vállalkozásokra tolhat egy jelentősebb minimálbér-emelést. Különösen, hogy 2021-ben, a járványválság miatt az emelés megbicsaklott, akkor csak 4 százalék volt.