1 perc
2021.11.20. 06:30
Sokmilliárdos vagyonú ingatlanforgalmazó cég ügyvezetői tisztségét kapta meg egy volt kormánytisztviselő, miután a birtokába került vasúttervező céget eladta Mészáros Lőrincnek.
A tanárbérektől a napelemes szabályozásig, a fenyegetett bírói függetlenségtől az ellenzéki pártok vesszőfutásáig: 2024 Krónikája – Magyarország című sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel. Negyedévenként haladunk, ez az 1. rész.
A magyar történeti tapasztalat egyetlen hagyományt ismer: a dominanciát. Nem csoda, hogy az 1990 utáni sokpárti kísérletet szinte azonnal elutasította a magyar társadalom – hiába akart az elit kompromisszumos, erős versenyen alapuló politikai rendszert. Az egyetlen domináns párt iránti igény tehát nem a NER-rel kezdődött újra, hanem jóval hamarabb. Mi kellene ahhoz, hogy mégis megvalósuljon a sokpártrendszer Magyarországon?
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Fény utcai piacon.
Vannak toborzási célok is az intézményi pontok mögött – ez látszik abból, hogy nem csupán nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért vagy versenyeredményért járnak többletpontok a felsőoktatási felvételinél, hanem sokféle furcsaságért is. A következményekről Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület. A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.