Orosz támadás vagy puccs: több NATO-ország a legrosszabbra készül az ukrajnai válságban

A történelem arra tanít minket, hogy az agresszornak tett engedmények végül nagy háborúhoz vezetnek. El akarjuk ezt kerülni, úgy véljük, minden, magát megvédeni akaró országnak lehetővé kell tenni, hogy erre képes legyen” – indokolta Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter azt, hogy Észtországgal és Lettországgal közösen engedélyt kértek az USA-tól a korábban vásárolt amerikai fegyverek átadásáról Ukrajnának. Washington jóváhagyta az ügyletet, így a baltiak egyebek mellett Javelin típusú harckocsi-elhárító rakétákat, valamint tüzérségi lövegeket szállítanak Kijevnek.

Bár Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter múlt pénteken Genfben tartott találkozójukat „hasznosnak” nevezték, és nyitva hagyták a lehetőséget az újabb tárgyalások előtt, az USA is folytatja a fegyverszállításokat. A hét végén érkezett meg Ukrajnába a Joe Biden elnök által jóváhagyott 200 millió dolláros segélycsomag első, 90 tonnás, elsősorban lőszerből álló része. Tavaly Ukrajna 650 millió dollár értékű katonai felszerelést, egyebek mellett harckocsi-elhárító rakétákat, távközlési és elektronikai eszközöket kapott az USA-tól. Nagy-Britannia is felgyorsította a fegyverszállításokat: szintén tankok elleni fegyvereket küldött, és kiképzőket is vezényelt a kelet-európai országba.

Háború vagy béke? Közeleg az igazság pillanata az orosz-ukrán konfliktusban

A várakozásoknak megfelelően, azaz eredménytelenül ért véget Moszkva és a Nyugat képviselőinek múlt heti tárgyalássorozata. Talán nyitva maradtak azonban a párbeszéd csatornái, és így elkerülhető, hogy a fegyvereké legyen a folytatás.