1 perc
2022.02.21. 13:30
Igaz, hogy a Szovjetunió összeomlása után a Nyugat megalázta Oroszországot? Mitől fél Vlagyimir Putyin, és milyen történelmi, gazdasági, politikai okai vannak az orosz agressziónak? Magyarázó videó.
Jójárt Krisztián Oroszország-szakértő, a Stratégiai Védelmi Kutató Intézet munkatársa segít megérteni az orosz–ukrán konfliktus hátterét.
A konfliktus csíráit a XVII. században kell keresni, akkor került be a mai Ukrajna területe a fokozatosan megerősödő orosz állam látóterébe.
Donald Trump kulcsembereiről ír több lap is, közte a Spiegel, FAZ, a New York Times és a Wall Street Journal. Gorka Sebestyén visszakerülhet Donald Trump nemzetbiztonsági csapatába. A NATO volt főtitkárhelyettese nem tartja kizártnak, hogy Donald Trump rá tudja venni engedményekre Vlagyimir Putyint. Marine Le Pen kétes pénzügyeiről ír a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint Giorgia Meloni számára politikai katasztrófa lett az Albániával kötött menekültegyezség. Nemzetközi cikkválogatásunk.
A százmilliárdos Scheer család új generációjának van szüleikkel közös, de már több saját cégük is.
„Sok önarcképet készítettem, mert hullanak körülöttem az emberek, mint a legyek, végül senki sem marad, hogy megfessen, csak én magam” – ironizált a brit festőművész, Francis Bacon, akinek a műveiből a londoni The National Portrait Galleryben nyílt kiállítás.
Rendkívül veszélyes fordulatot jelez Phenjan és a világ viszonyában, hogy Észak-Korea szerepet vállal az ukrajnai háborúban, írja Gideon Rachman, a Financial Times elemzője. Orbán Viktor és az amerikai republikánusok kapcsolatáról ír a Le Figaro. A közel-keleti helyzettel foglalkozik a Wall Street Journal, a Washington Post és a Guardian. Cas Mudde bevallja, fogalma sincs, ki nyeri nem egészen egy hét múlva az amerikai választást. Szép, új világ felé araszol öt Oroszországgal határos közép-ázsiai ország, írja a Financial Times. Számos lap, a többi közt a Die Welt elemzi a grúziai választás utáni helyzetet és Orbán Viktor tbiliszi útját. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A telephelyek környezetszennyezése is belejátszhatott, hogy mindössze egy dollárért szerezhette meg 2018-ban a Tungsram izzógyárat a kormány által támogatott Jörg Bauer, akinek a keze alatt tönkre is ment a vállalat. Az értékes ingatlanokra több érdekcsoport is szemet vetett.
Több hónapig tartó tanakodás után Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott arra, hogy Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat is támadhasson a nagy – 250-300 kilométer – hatótávolságú amerikai rakétákkal. A döntés jelentős változást hozhat a frontokon, ám önmagában nem változtatja meg gyökeresen az ezer napja tartó háború menetét. Már csak azért sem, mert a Moszkva szerint eszkalációt hozó engedélyt az új elnök, Donald Trump visszavonhatja.