Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. A miniszterelnök több tényező – migráció, fegyverkezési verseny, blokkosodás, fegyveres konfliktusok száma és nagyhatalmi rivalizálás – alapján állítja, hogy küszöbön a következő világégés. Megnéztük, milyen statisztikákat használt a miniszterelnök, és mi igaz az állításaiból.
A tusványosi vátesz megint újraálmodta a jövőt, de közben saját magával is vitába keveredett – rögzíthetjük, ha szembeállítjuk a miniszterelnök hétvégi geopolitikai jóslatait korábbi világmegfejtéseivel. Ez beárazza világháborús riogatását, nagystratégiai ígéreteit és a jobboldalon magasztalt jövőbe látó képességeit.
A kínai külügyminiszter állítólag azt mondta az EU külügyminiszterének, Pekingnek az az érdeke, hogy Oroszország ne veszítse el a háborút. Hivatalosan egy kínai külügyi szóvivő tagadta, hogy Peking a háború elhúzódásában volna érdekelt.
Ugrásra készen áll a HM szerint a közép-afrikai Csádba készülő magyar katonai kontingens, bár továbbra sem tiszta, mi a célja. Ezt részletezi két kormányközi megállapodás, amit – bár itthon elfelejtették ezt közölni – tavaly ősszel már alá is írtak Budapesten, viszont nem nyilvánosak. A miniszterelnök fia által egyengetett titokzatos misszió katonai részleteiről talán majd 30 év múlva lehet többet tudni.
Rövid távon a közel-keleti események rángatják a kőolaj árát, de hosszabb távon csökkenő keresletet jósolnak, miközben a kínálat bővül. Vajon meddig mehet fel a nyersolaj jegyzése, ha az izraeli–iráni szembenállás teljes háborúvá fajul, vagy akár „csak” megakad a szállítás a Perzsa-öbölben?
Az Orbán Viktor által Tusnádfürdőn felvázolt geopolitikai alternatíva nagyobb bizonytalanságot, több kockázatot jelent, mint ahogy azt a miniszterelnök gondolja – állítja az LMP – Magyarország Zöld Pártja társelnöke. Vélemény.
A háború és béke kérdése a téma Tusványoson is. A fideszes Németh Zsolt bipoláris világrendet és a keleti nyitás, valamint az EU–NATO-tagság békés egymás mellett élését emlegette, míg az exszocialista Mesterházy Attila második hidegháborúról és Ukrajna EU-tagságáról beszélt. A HVG helyszíni tudósítása.
Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár készített interjút Orbán Viktorral, amely a Die Presse, az Osztrák Külpolitikai Társaság és az ENSZ közreműködésével készülő új magazin, a European Voices februári nyitószámában jelent meg. Íme az interjú öt legerősebb mondata Orbán Viktortól.
Hosszú interjút adott a miniszterelnök politikai igazgatója az Indexnek, amelyben a Huszárvágás című könyvéről és a magyar kormányzat által képviselt külpolitikáról beszélt.
Huszonegy országra (köztük 11 európai tagállamra, valamint az Egyesült Államokra, Kínára, Oroszországra, Indiára, Törökországra, Szaúd-Arábiára, Dél-Afrikára, Indonéziára, Brazíliára, Indiára és Dél-Koreára) kiterjedő globális közvélemény-kutatást készített a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR), együttműködve az Oxfordi Egyetem „Európa egy változó világban” projektjével.
A külügyminiszter Moszkvában találkozott az orosz sportminiszterrel, ahol leszögezte, Magyarország ugyanúgy vendégül látja a belarusz futballválogatottat, mint ahogy az ukrán kézilabda-válogatottat.
Két tucat ország hírszerzési vezetője éveken át titokban találkozott, még az amerikai és a kínai fél is leült egymással, ám a legutóbbi találkozó után kiszivárgott a titok. Ismerve a hírszerzőket, a szivárogtatásnak üzenetértéke van. Ahogy annak is, hogy - ellentétben a korábbi évekkel - ezúttal Oroszország távol maradt.
Orbán Viktor egy nemzetek elsorvasztására kifejlesztett vírusról beszélt a Magyarországon idén másodszor megrendezett, amerikai konzervatívok által alapított CPAC konferencián. Orbán a külföldi vendégei előtt arról beszélt, hogy Donald Trump visszatérése a békét jelentené.
Orbán a Kelet és a Nyugat közötti pufferállam szerepét szánja Ukrajnának, csak kérdés, hogy van-e ráció ebben az elképzelésben, aktuális-e egyáltalán és, ha már itt járunk, azt is megnéztük, hogy van-e bármi köze a hagyományos magyar keletpolitikához.
Úgy gondolja, egy háború bonyolultságát nem lehet olyan közhelyekkel elintézni, mint hogy ki áll a történelem jó vagy rossz oldalán.
Amíg az ukrajnai háború tart, addig Magyarország biztonságban van. Ez megváltozik, ha akár Oroszország, akár a Nyugat döntő győzelmet arat – ezt Orbán Viktor egyik kedvelt geopolitikai elemzője, George Friedman írta annak kapcsán, hogy úgy érzi, változás állt be az orosz–magyar kapcsolatokban.
A magyar származású üzletember előadást tartott arról, hogyan látja a világ geopolitikai helyzetét.
A két politikus ideológiailag is lelki társnak számít, már elmúltak azok a idők, amikor Belgrád kétségbe vonta a vajdasági magyarok hűségét. Lapszemle.
A nemzetközi szolidaritásnak és a dolgok szerencsés alakulásának köszönhetően egy csapásra nullára csökkentették a függőséget az orosz gáztól. Az előző miniszterelnök úgy értékeli, hogy nagy lutri volt, de bejött. Lapszemle.
Kár volt idáig engedni az oroszokat – mondta a hvg360-nak adott interjúban Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki jelenleg a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzéseiről ismert genfi Graduate Institute munkatársa. A jelenlegi világrenddel és nemzetközi rendszerrel ellenséges szereplők nem mondtak le a Nyugat „összeomlásáról", az alkalmas pillanatot várják, mikor gyorsíthatnak a folyamaton. De vajon tudnak bármit kínálni helyette?
