A szavazási hajlandóságot nézve nem tűnik úgy, mintha London – mint emlegetni szokták – a második vagy harmadik legnagyobb magyar város lenne. Noha az idei parlamenti választáson világszerte többen szavaztak a külképviseleteken, mint négy évvel ezelőtt (51,8 ezerről 57,7 ezerre nőtt a számuk), az Egyesült Királyságban mégis kevesebben voksoltak (10,6 ezer helyett 8,5 ezer ember). A számot még úgy sem sikerült feljebb tornázni, hogy Londonban aktívan kampányolt a Momentum, a Jobbik és Márki-Zay Péter is járt ott.
A Nyugaton élő magyarok rezignáltan állnak a magyar politikai helyzethez, nyugati szemmel nézve szürreális, ami Magyarországon zajlik, sokan nem is akarják, hogy közük legyen az egészhez
– mondta a visszaesés egyik indokaként Pokorádi Gábor, a Magyar Demokrácia Alap (MDA) egyik alapítója, aki jelenleg Pécsen ellenzéki önkormányzati képviselő. A külföldön élő és dolgozó magyarokról nincsenek pontos statisztikák, számukat 300 ezertől 600 ezerig becsülik.
Nem lehet azt mondani, hogy az összes magyar Orbán Viktor mögött állna, de az biztos, hogy a Fidesz egy homogén, egyöntetű többséget szerzett szinte az összes vidéki körzetben, ami egy egységes akaratot fejez ki – mondta a hvg360-nak Balázs Zoltán politológus. A népszavazás érvénytelensége szerinte azt is mutatja, hogy a rendszer nem működik hibátlanul.
A Brexit óta az Egyesült Királyságból legalább annyi információnk van, hogy míg egy 2021-es statisztika szerint 118 ezren éltek kint, addig idén márciusban 161 ezren kértek végleges letelepedési engedélyt (ha ezt lakosságszámnak tekintjük, akkor London a 3. legnagyobb magyar város).
Közülük ment el tehát kevesebb mint 9 ezer ember szavazni.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!