Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Nagy bajban vannak az ellenzéki pártok, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is igazolva látja a Fidesz és a kormányzat által már régóta tényként kezelt tiltott kampányfinanszírozás, és a „guruló dollárok” vádját. Az egyik ellenzéki párt a hvg.hu-nak megerősítette: mind a 6 párt megkapta az ÁSZ részjelentés-tervezetét, amelyben leírják, hogy
a Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmán keresztül – nagyrészt a vitatott amerikai adományokból – összesen 1,683 milliárd forintnyi „tiltott párttámogatást” fogadott el a 6 ellenzéki párt, ezért ennek az összegnek a duplájára, mintegy 3,3 milliárd forintra büntethetik őket.
Az ÁSZ egyelőre nem végleges jelentésében, csak részjelentés-tervezetében szereplő fenti megállapításról és annak következményeiről kedden a 24.hu írt először, de a hvg.hu-nak azóta a hat közül három érintett ellenzéki párt is megerősítette a hírt, amely alapján az ellenzék komoly bajba kerülhet a 2024-es önkormányzati és Európai Parlamenti választás előtt. Mivel
ha a büntetést behajtja az ÁSZ, akkor lényegében a hat párt egyikének, tehát még a legnagyobbaknak sem marad egy fillérje se a jövő évi összevont választás kampányára.
Az ÁSZ egyelőre a nem végleges részjelentés-tervezetet küldte el az ellenzéki pártoknak, akik észrevételeket tehetnek, reagálva a számvevőszék megállapításaira, de ez többük szerint érdemben már aligha befolyásolja a végleges jelentést, mivel az ÁSZ nagyon magabiztosan megállapítja már most, hogy az ellenzéki pártok tavalyi évi választási kampányköltésekről leadott beszámolói nem pontosak, mert azokban nem szerepelt a Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt szervezetétől, az MMM-től „tiltott, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás, tiltott párttámogatás". Az ÁSZ szerint ez,
az összesen 1,683 milliárd forint a miniszterelnök-jelölt és rajta keresztül a hatpárti összefogás érdekeit szolgálta."
Tóta W.: Hej, Rákóczi, Bercsényi, Márki-Zay!
Nyugi, lehet rendes hazafi az a magyar, aki amerikai vagy brüsszeli pénzből próbál több szabadságot kivívni ennek a népnek, amely önerejéből már nem képes erre. Vélemény.
Ez az a pénz, amely az Action for Democracy-n (AD) keresztül érkezett amerikai adomány, amire hivatkozva a kormányzat és a Fidesz már régóta „guruló dollárokat" emleget, sőt, a 2022-es magyar parlamenti választás külföldi befolyásolásáról beszél. Azt korábban Márki-Zay Péter is elismerte, hogy az AD-n keresztül kaptak külföldi adományt, de szerinte csak egy „kiskaput" használtak ki:
Márki-Zay a külföldi kampánypénzről: "Ez nem kiskapu, hanem óriási nagy kapu"
Nem keresett még senki a nyomozás ügyében, de nyugodt vagyok - mondta a hvg.hu-nak Márki-Zay Péter a milliárdos külföldi kampánytámogatásról. Az amerikai adományokról úgy vélte, arról az ellenzéki pártok tudtak, márciusban be is jelentették, amúgy meg nem tiltja semmi, mert a CÖF is ezt csinálja, csak "itthon lopott pénzből".
Egy januári, időközben titkosítás alól feloldott nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztató már arra jutott, hogy a korábban ismert 3 milliárdos összegnél 160 millióval több pénz érkezett amerikai támogatásként az AD-tól a tavalyi kampányba, javarészt Márki-Zay mozgalmához, vagyis „a pénzügyi támogatás végösszege 3 174 076 395 Ft”. A jelentés szerint ennek az összegnek az 58 százaléka landolt az MMM-nél, ez pedig meg is felel annak a közel 1,7 milliárdnak, amiről most az ÁSZ megállapította, hogy tiltott párttámogatás.
A hvg.hu által elért, de név nélkül nyilatkozó ellenzéki pártvezetők közül az egyik fel is olvasott néhány megállapítást az ÁSZ nekik megküldött, 70 oldalas részjelentés-tervezetéből. Eszerint például „figyelemmel a választók befolyásolásának igen összetett mechanizmusára, az nem képezheti jogi eljárás tárgyát, hogy egy konkrét kampánytevékenység ténylegesen mely jelölt vagy párt választási eredményét befolyásolta".
Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak - állítja a DK-közeli médiavállalkozó
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
A fenti idézettel az ÁSZ elismeri, hogy a közös kampányra – jogi álláspontjuk szerint törvénysértően – költött MMM-es pénz „hatását" lehetetlen lebontani az ellenzéki összefogásban részt vett hat pártra, a DK-ra, az MSZP-re, az LMP-re, a Párbeszédre, a Jobbikra és a Momentumra. És ez a probléma a büntetés kiszabásánál is. Az ÁSZ jelentéstervezete is elismeri a "jogkövetkezmények" résznél, hogy
mivel a tiltott párttámogatás összegének arányosítása nem követhető, a jogsértés megállapítása esetén kiszabni tervezett, a törvény szerinti dupla összegű, vagyis mintegy 3,3 milliárd forintnyi büntetés pártok közötti megoszlása sem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható.
Nem tudják ugyanis, hogy egyenként mennyit fizettessenek meg a 3,4 milliárdból a hat párttal: egyenlően osszák-e fel a büntetés összegét közöttük, vagy például a választáson elért listás eredmények arányában. Ezt az ÁSZ szerint a jogalkotó – vagyis végső soron a kormány és a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-KDNP – feladata tisztázni, mondjuk egy jogszabály-pontosítással, módosítással.
Törvénymódosítással állná útját a „guruló dollároknak" a kormány
Május végéig módosíthatják a kampányfinanszírozási szabályokat.
Ezután hajtható csak be az arányok ismeretében a büntetés összege. A behajtás a pártoknál a nekik járó állami támogatás terhére levonással történik: várhatóan az idei harmadik negyedéves utalástól kezdve folyamatosan visszatartják majd a költségvetési támogatásukat, amíg így „le nem dolgozzák" a büntetést. Ez azonban a kisebb pártoknál akár 1,5-2 éves támogatásmentes időszakot is jelenthet, de a nagyobbaknál is akár egy teljes évet. Ez pedig azt jelenti, hogy
a következő egy évben pénz nélkül maradnak a pártok – mivel a legtöbbnek nincs jelentős cash flow-ja, inkább csak adóssága –, vagyis a 2024-es összevont Európai Parlamenti (EP), és önkormányzati választások kampányát az ellenzéknek lényegében egy fillér nélkül kell végigcsinálnia, miközben a kormánypártoknak lesz pénzük bőben plakátra, kampányhirdetésre – a „támogató" állami-kormányzati hirdetéseken túl.
