A mai politikában szinte lehetetlen egy 19. századi eszmével híveket szerezni, írja szerzőnk, de hozzáteszi, az elmúlt lassan 200 év magyar történelmében nem is volt példa működőképes klasszikus konzervatív párt kialakulására. Megvizsgálja, hogy ideológia vagy életforma-e a konzervativizmus, valamint, hogy mi a szerepe a magyar politika tagoltságában a nemzeti jellegnek. Vélemény.
A közéletben, a politikai publicisztikában időről időre megfogalmazódik az igény a konzervatív ideológiát valló, versenyképes konzervatív párt létrehozására. Az igény megfogalmazói két oldalról jönnek. Egyrészt a „másik” oldalról, akik a Fidesz helyett szeretnének egy „igazi” konzervatív pártot látni; másrészt a volt fideszesek, a Fideszből kiábrándultak oldaláról, akik úgy vélik: a Fidesz valójában egyáltalán nem konzervatív párt. A két halmaz tehát nagyjából hasonló következtetésre jut: ha Magyarországon lenne egy „igazi” konzervatív párt, minden más lenne, és akkor túl lehetne lépni ezen a szerintük a legkevésbé sem konzervatív jobboldali kurzuson.
Az alábbi rövid kis írásban azt próbálom bemutatni, miért nem lehetséges mértékadó konzervatív politika Magyarországon. Ahhoz, hogy ezt megtegyem, két irányba kell érvelnem. Az első: ha a konzervativizmust ideológiának tekintjük. A második: ha nem tekintjük annak. Az érvelés roppant egyszerű iránya pedig ez lesz: akkor van esélye az ideológiai és a nem ideológiai alapú konzervativizmusnak, ha egyiknek vagy másiknak elegendő számú és cselekvésképes híve van. Véleményem szerint ez egyik esetben sem áll fenn. Lássuk hát!
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
