Daron Acemoglu szerint az automatizáció és a mesterséges intelligencia tovább mélyíti a társadalmi különbségeket, miközben a migráció kezeléséről és a közösségeket érintő döntésekről széles körű vitára lenne szükség. A Nobel-díjas közgazdász úgy véli, a liberális demokrácia még megmenthető, ehhez azonban alapjaiban kell újragondolni.
Magyar Péter nem a tojás ára, hanem az autoriter rendszer ellen szállt harcba, írja a magát demokráciapártiként meghatározó amerikai portálon Matt Johnson, aki a liberalizmussal foglalkozó, a témában könyvet is jegyző szerző.
Nevetésges magyarázat a liberalizmus hanyatlására a populizmus előretörése, ráadásul semmivel nem visz bennünket közelebb annak megértéséhez, hogy mi történt itt velünk az elmúlt időszakban.
Patthelyzetben a demokrácia? – Maciej Kisilowski, az immár bécsi Közép-Európai Egyetem jogászprofesszora igennel válaszol saját kérdésére a Project Syndicate-en megjelent írásában.
Donald Trump elnökségének kilátásait elemzi a Die Presse című osztrák lapban a neves bolgár politológus.
Trump kormányoz, Putyin támad, az AfD a második legnagyobb német párt, sok országban erősödnek az illiberális mozgalmak: döntő lesz az idei év – jósolja Jochen Buchsteiner, a konzervatív újság berlini tudósítója.
A demokrácia nyitott kimenetelű rendszer, amelyben a fejlődés menetét, ütemét, a konfliktusok jellegét és intenzitását, a közélet légkörét, a politikai verseny dinamikáját nem elsősorban az intézmények, sokkal inkább a releváns politikai aktorok határozzák meg.
A magyar politika négy kihívásának értelmezése címmel ad közre vitairatot és szervez konferenciát a Méltányosság Politikaelemző Központ. Az első rész a Nyugathoz, a második rész a liberális demokráciához fűződő viszonyt elemzi.
A publicista szerint a transzneműek betegek, és kezeltetniük kell magukat.
A liberalizmus azért nem képes visszaszerezni korábbi hatását, mert jelen formájában nem mozgatja meg a közösség fantáziáját, nem reagál valós problémáikra, s nem kínál új megoldásokat. Vélemény.
A társadalom 36 százaléka liberális: önbevallásos, emberi jogi vagy gazdasági megközelítésben, illetve ezeket átfedve – ez derül ki a Republikon Intézet elsőként itt, a hvg360-on publikált felméréséből. A liberálisok aránya nőtt az elmúlt 10 évben, de összetételük heterogén, sok mindenben nem értenek egyet. Mutatjuk, kik ők.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten nem kapjuk el sem a woke-vírust, sem a gombákat a Last of Usból, az ukránok viszont elkapnak (felrobbantanak) egy orosz háborús bloggert.
Az üzeneten kívül a pólóval Jeszenszky Zsolt műsorának nagy-magyarországos pólóboltját is hirdette Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára.
Kiégésre panaszkodott, de bukás elől is menekülve mondott le Új-Zéland miniszterelnöke: Jacinda Ardern 5 év alatt a modern liberális demokrácia globálisan ismert arca lett, a modern női vezető példáját állította az idős, radikális férfiak által megbabonázott Nyugatnak, de hiába kezelte példásan a Covidot és az ország tragédiáit, végül pont saját küzdelmébe bukhatott bele.
Frank Füredi csak ötvenéves kora körül, a kilencvenes évek közepén szakított a kommunizmussal.
A felelős és mérsékelt politikus, aki nem akarja felforgatni azt a nyugati világot, amelynél hatékonyabbat és szabadabbat nem ismerünk, és amely maga az Európai Unió, nem ígér társadalmi igazságot. Vélemény.
Bár csökken az arányuk, továbbra is meghatározóan baloldali, piackritikus gazdaságban hisznek a magyarok, és hiába szajkózza a jobboldali értékeket a kormány, egyenlő arányban progresszív, centrista és konzervatív az ország – derül ki a Policy Solutions 2022-es értéktérképéből. A magyarok közel fele 2022-ben is szégyellné, ha meleg lenne egy rokona, de a szabad abortuszt ötből négy ember támogatja.
A mai politikában szinte lehetetlen egy 19. századi eszmével híveket szerezni, írja szerzőnk, de hozzáteszi, az elmúlt lassan 200 év magyar történelmében nem is volt példa működőképes klasszikus konzervatív párt kialakulására. Megvizsgálja, hogy ideológia vagy életforma-e a konzervativizmus, valamint, hogy mi a szerepe a magyar politika tagoltságában a nemzeti jellegnek. Vélemény.
Az 1990-es rendszerváltás utáni 32 évet tágabb perspektívából vizsgálja szerzőnk kétrészes véleménycikke, mely arra fókuszál: hogyan formálódott a nyugati fejlődésben meghatározó szerepet játszó liberalizmus ezekben az évtizedekben, és milyen annak az itthoni adaptációja. A második részben a liberalizmus hazai története kerül terítékre.
Az 1990-es rendszerváltás utáni 32 évet tágabb perspektívából vizsgálja szerzőnk kétrészes véleménycikke, mely arra fókuszál: hogyan formálódott a nyugati fejlődésben meghatározó szerepet játszó liberalizmus ezekben az évtizedekben, és milyen annak az itthoni adaptációja. Az első részben a nemzetközi helyzetet elemzi.
