A 3000 milliárd forintnyi uniós forrás elvételétől tartva szóról szóra átvette a kormány a brüsszeli, összeférhetetlenségre vonatkozó iránymutatást a közérdekű közalapítványokra vonatkozóan, csakhogy ez a magyar viszonyokra nagyon kevés lehet. Megnéztük, milyen gyakorlati következménnyel jár a tervezett változás.
Szigorúan vett politikai összeférhetetlenség esetén nem lenne kérdés, hogy az óriási ex-közvagyont tulajdonló közalapítványok kuratóriumaiban ülő miniszterek, államtitkárok, fideszes és (egy esetben független-ellenzéki) politikusok tagsága megszűnik, az Európai Bizottsággal egyeztetett törvényjavaslat alapján azonban ez nem fog megtörténni.
Az Európai Bizottsággal való megegyezést célzó, hétfő este benyújtott törvényjavaslat annyit ír elő, hogy
„az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet.”
A módosítás szerint az összeférhetetlenséget írásban jelezni, majd rögzíteni kell, az érintett pedig ezután nem vehet részt a döntéshozatalban. Ez vonatkozik a kuratóriumi és a felügyelőbizottsági tagokra is.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
