Jogállamisági fordulópont, vagy kamu és sóhivatal lesz a kormány korrupcióellenes intézménye?

„Az új hatóság létrehozása valójában a beismerése annak, hogy a meglévő, a korrupcióellenes fellépésre elvben alkalmas intézményrendszer nem működik”

– így értékeli Vincze Orsolya, a K-Monitor szakértője a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott, az Integritás Hatóság létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek az új szervezetnek kellene hatékonyan fellépnie azokban az esetekben, amikor visszaélés gyanítható az uniós források felhasználásában – miután az erre hivatott állami szervek képtelenek voltak rá, vagy csak félszívvel tették a dolgukat. Bár az új hatóság széles körű jogosítványokat kap például a gyanús közbeszerzések vizsgálatára, ezek elvben a nyomozó hatóságokra tartozó büntetőügyek, így a duplázás egyes szakértők szerint nem feltétlenül állná ki az alkotmányossági próbát.

Tóta W.: A Pablo Escobar Korrupcióellenes Hivatal

A kormány ígérete, miszerint korrupcióellenes hatóságot hoz létre, üres. Egy számot, egy betűt sem ismerünk a javaslatból. A pártállam tizenkét éve egyetlen tanulsággal szolgált: hogy képtelen kontrollálni saját magát. Vélemény.

Az Integritás Hatóságot persze nem úgy kell elképzelni, mint egyfajta árnyékrendőrséget. Az elnökből és két helyetteséből álló igazgatóságában nem hivatásos bűnüldözők lesznek majd, hanem – a törvényi elvárások szerint – olyan, a nemzetközi hadszíntéren is elismert szaktekintélyek, akik „minden kétséget kizáróan” függetlenek a hatalomtól. Tudományos és oktatói tevékenységük kivételével minden egyéb funkciójukról és tisztségükről le kell mondaniuk a kinevezésük hat évére. Olyan pedig eleve szóba sem jöhet, aki az előző öt évben kormányzati, önkormányzati posztot töltött be, illetve – akár csak önkéntesként is – valamelyik pártnak vagy pártalapítványnak dolgozott.