Egyéni szinten több ezer forinttal magasabb havi fizetéseket, a nemzetgazdaság számára pedig gigantikus nyereséget jelent, ha jók egy országban az iskolák. Sok közgazdász próbálta számszerűsíteni, pontosan mekkora összegekről van szó, és azt is megállapították, a tanárok fizetésemelésén kívül másra is szükség van.
A jó oktatásügy befektetés a jövőbe, nemcsak a diákok, hanem az egész ország számára – erről is szólnak ezeknek a heteknek a tüntetései. De pontosan mennyire fontos, mit nyerhet az ország, ha jók az iskolái? A közgazdászok egyik kedvenc témája ez: lehet-e számszerűsíteni, mennyivel dobja meg a gazdaságot az, ha jó az oktatás?
Az ilyen kutatásoknak két fő iránya van: néhányan azt próbálják konkrét számban kifejezni, mennyivel dobja meg egy ember fizetését az, ha jó tanárok tanították, mások azt számolgatják, hogy az ország gazdasági teljesítményén mennyit segít az oktatás fejlesztése.
Továbbra is a sor végén kullog a magyar közoktatás európai viszonylatban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – 38 tagállamán túl más országokat is vizsgáló – éves jelentése szerint.
A téma legtöbbet idézett kutatója az amerikai Eric Hanushek – nem csoda, lassan hatvan éve kutatja ezt a területet. Ő írta le azt a számot: ha egy lassú, de hatékony reformfolyamat megindul, azzal a céllal, hogy egy százas skálán kicsit több mint 5 százalékkal jobb legyen a diákok teljesítménye, akkor harmincöt évvel később már 4 százalékkal nagyobb lesz a GDP. Ez például Magyarországon most 2200 milliárd forintnak felel meg, vagyis annyit, amiből kilencszer fel lehetne építeni az új budapesti atlétikai stadiont, minden egyes évben.
Újra felbukkant az az információ, hogy az egykori köztársasági elnök életének egy szakaszában az állambiztonság ügynöke volt.
