Az utóbbi időben több kutatócsoport is megpróbálta feltérképezni magukat konzervatív értékrendűnek vallók viselkedését. A társadalmi polarizáltság az Egyesült Államokban lassan tarthatatlanná válik, ha politikai ellentétekről van szó, a vizsgálatok pedig arra irányultak, hogy jobban megértsék, hogy viselkednek – és miért éppen úgy – az egyes világnézeteket valló csoportok. A hazai közbeszédet elnézve az eredmények a magyar társadalom számára is szolgálnak tanulságokkal.
Az elmúlt néhány év tudományos szempontból fontos történései és témái csak újabb árkokat ástak a társadalom konzervatív és liberális fele között. A koronavírus megjelenése és az arra kifejlesztett védőoltások, illetve az egyre nagyobb teret kapó klímahelyzeti diskurzus mind olyan fontos terepei voltak a közbeszédnek, ahol a világnézetek pattanásig feszülhettek egymásnak. Eközben a vitákat dezinformációs törekvések, populista politikusok szélsőséges nézeti járják át a mai napig is, a frontvonal pedig valahol ott merevedett be, hogy mindennek a tanulsága az, hogy a konzervatívok hajlamosak elhinni a radikális tudományellenes nézeteket, ezért nem értenek szót a liberálisokkal, akik igyekeznek nyitottak lenni a technológiai újításokkal.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
