A tudományos élet jó közeg a krimihez – mondja Kristóf Luca kutató, aki tudományos munkái után a Halál az Akadémián című krimivel állt elő. A fordulatos történetben az MTA-elnök választása előtt megölnek egy fiatal, ellenzéki érzelmű kutatót. De hogy kerül egy kortárs krimibe politikai szál? Miért nézik le a bölcsészeket, társadalomkutatókat a politikusok? És miben hasonlít a tiszás elit a fideszeshez?
Ha fehér rendőr megölhet egy fekete férfit, akkor fekete bébik élete is veszélyben lehet, ha fehér orvoshoz kerülnek?
A tudósok egészen eddig azt hitték, hogy a nőstény békák passzívak és nincs ráhatásuk a párválasztásra.
Globális fellépést és a mesterséges intelligencia bevonását sürgetik tudósok az angol nyelv dominanciája ellen, miután kiszámolták, mennyivel nehezebb egy kutató tudományos karrierje, ha nem ez az anyanyelve.
A Bécsi Orvostudományi Egyetem csütörtökön vehette át adományként Ludwig van Beethoven (1770–1827) koponyájának utolsóként fennmaradt darabjait.
Emellett félmilliárd forintot adott a kormány a doktori képzés ösztönzésére.
Az utóbbi időben több kutatócsoport is megpróbálta feltérképezni magukat konzervatív értékrendűnek vallók viselkedését. A társadalmi polarizáltság az Egyesült Államokban lassan tarthatatlanná válik, ha politikai ellentétekről van szó, a vizsgálatok pedig arra irányultak, hogy jobban megértsék, hogy viselkednek – és miért éppen úgy – az egyes világnézeteket valló csoportok. A hazai közbeszédet elnézve az eredmények a magyar társadalom számára is szolgálnak tanulságokkal.
Hogyan lehetséges, hogy amikor olyan sok időt és pénzt fordítunk kutatásokra, és több adat áll rendelkezésünkre, mint a múltban bármikor, sokan mégis a téves megérzéseiket követik a nekik ellentmondó bizonyítékok helyett?
Szegedi kutatásaira fordítja a dán Novo Nordisk Alapítvány elismerésével járó jutalmát Karikó Katalin – közölte a Szegedi Tudományegyetem.
A brit kutatók 36 önkéntes bevonásával vizsgálták a vírus természetét.
A gyenge módszertani megalapozottsággal, pontatlan eredményeket publikáló tudományos cikkeket előszeretettel osztják meg az oltásellenesek, ez azonban emberéletekbe is kerül.
Minden valószínűség szerint különösebb felülvizsgálat nélkül jelent meg a The Lancet című rangos tudományos lapban egy tanulmány arról, hogy a koronavírus-fertőzöttek kísérleti kezelésére használt hidroxi-klorokinnak súlyos mellékhatása lehet. A tanulmányt nemrég visszavonták a szerzők.
Az Akadémia elnöke többek között a magyar tudományosság jövőjéről is beszélt egy podcastban.
Sok mindent összefüggésbe hoztak már a szív egészségével, és egy tíz évig tartó koreai kutatás a fogmosást is a listához adta.
Ha gondolkodni még nem is képes, de tudományos felfedezéseket már meg tud jósolni a mesterséges intelligencia. Legalábbis ezt állítják a Berkeley Egyetem kutatói, akik a gépi tanulás és a nyelv kapcsolatát vizsgálják.
Ígéretes kísérletekről számolt be egy kanadai–kínai kutatócsoport: egy szelfivideóból meglepő pontossággal meg tudták határozni a videót készítő vérnyomását.
Hamarosan jobban megérthetik majd a függőség, a depresszió és az egyéb, az idegi áramkörökkel kapcsolatos eltérések okait a szakemberek. Koreai és amerikai kutatók sikeres állatkísérleteket végeztek okostelefonnal irányítható, parányi agyi implantátumokkal.
Amerikai kutatók olyan tesztkészüléken dolgoznak, amellyel az otthonában mérheti meg valaki, mennyire stresszes. Még az is kiderülhet, hogy érdemes szakemberhez fordulni.
Az Egyesült Államok, Izrael és Dél-Korea vezeti azt az összegzést, amely a különböző országok tudományos erőfeszítéseire fókuszál többféle szempontból is. Bár az interaktív lista értelmezésekor tekintettel kell lenni az országok nagyságára, teljesítőképességére is, a számok sok mindenről árulkodnak.
Sok érdekes kutatást végzett életében Stephen Hawking, aki a fekete lyukakat is rendszerint vizsgálta. Utóbbi témával kapcsolatos munkája nemrég nyilvános lett, így bárki beleolvashat.
