Annyira a szívéhez nőtt a kormánynak a veszélyhelyzet, hogy el sem akarja engedni
Az alaptörvény újabb módosításával biztosítaná magának azt a széles jogi mozgásteret a kormány, amit korábban a járványra hivatkozva vezetett be.
Másfél éve különleges jogrend van érvényben Magyarországon: 2020 novemberétől él a járványügyi veszélyhelyzet. Holott a különleges – mint a neve is jelzi – épp azért tér el a megszokott normális keretektől, mert elvben csak átmeneti kellene hogy legyen. Az elvileg szűk időkorlátok közé szorított különleges jogrend az előző Orbán-kormány idején – az alaptörvény kilencedik módosítása nyomán – lépett életbe, és lehetővé teszi, hogy a több hónapos rendeleti kormányzás időszakát a parlament újra és újra meghosszabbítsa.
Majtényi László publicisztikája a különleges jogrend 2020-as bevezetése után:
Majtényi László: A különleges jogrend hosszú árnyéka
Az alkotmányjogász szerint az Orbán-kormány által bevezetett különleges jogrend kifejezés jogi eufemizmus, mert valójában súlyos szabadságkorlátozást jelent. Majtényi László a HVG-nek írt cikkében arra is figyelmeztet, hogy a legnagyobb veszély az információszabadságot fenyegeti.
A mostani veszélyhelyzet például – többszöri hosszabbítás után – május 31-éig tart, noha már a kormány szerint sem indokoltak a szigorú járványügyi intézkedések. Orbán Viktor azonban, úgy tűnik, annyira megkedvelte a kötöttségek nélküli kormányzást, hogy a parlamenti kétharmad újbóli megszerzése ellenére sem hagyja veszni a lehetőséget. Ahogy azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt héten bejelentette, az alaptörvény tizedik módosításával kibővítenék a veszélyhelyzet elrendelésének lehetséges jogcímeit, s ehhez kapóra jött az Ukrajnában zajló háború. A bővítést kellően tágan értelmezhető kategóriák meghatározásával tervezi a kormány, így ha netán be is fejeződnének az orosz hadműveletek, akkor is lehetne jogcímet találni az átmeneti helyzet állandósítására.